MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971
83. ő. e. 1971. június 16. (2-97. o.) - 2. A kollektív szerződések előkészítésének és megkötésének tapasztalatai. Jelentés: 32-37
jelentősen túllépték a íTéhány helyen Több vállalatnál nőtt a túlórák száma. szerződésben rögzített túlórakereteket, íTéhány helyen megsértették a munkaidőbeosztás előírásait. /VBKM, Kefe- és Műanyagipari Vállalat, Sm. Vendéglátó Vállalat, Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, stb,/ A Sütőipari Vállalat egyes üzemeiben havi 500 órát is dolgoznak a munkások, A kollektiv szerződések egyes - elsősorban a munkaviszony, munkaidő szabályozás - rendelkezései sok helyen nem a vezetés állandó elemei. Különösen az állami gazdaságokban jellemző, hogy egyes kérdéseket nem a szerződések alapján, hanem a kialakult szokásoknak megfelelően döntenek el. Több kollektiv szerződésből fontos kérdések szabályozása - pl: ' normakarbantartás, túlóra felső határa, munkaidőbeosztás, stb kimaradt /Konzervgyár, Sütőipari Vállalat/. Általános tapasztalat, hogy a dolgozók, de a gazdasági középvezetők nem ismerik t eléggé,a sa^át vállalatuk kollektiv szerződését /Pl; Ruhagyár, Állami Építőipari Vállalat/. A kollektiv szerződések teljesítését minden vállalatnál - az igazgatók beszámolói alapján - értékelték. A beszámolók általában reális képet igyekeztek adni a teljesítésről, s azokat : a szákszervezeti alapszervezetek és a kollektíva tudomásul vette, illetve jóváhagyta* A dolgozók megnyugvással vették a vezetők beszámolási kötelezettségét. Sok helyen a gazdasági és szakszervezeti vezetők tevékenységét is éles kritikával illeték, A vezetők beszámolói sok helyen a várt színvonal alatt maradtak, s a dolgozók aktivitása is közepes volt. A kisebb vállalatoknál és az ipartelepek egy részénél a hiányosságok jellemzőbbek voltak, A beszámolások általánosítható hiányossága, hogy a szakszervezeti tanácsokj az szb-k a vállalatok vezetői beszámolóit kritikátlanul elfogadták. Sok vezető beszámolója hiányos volt: csak a munkadijazás es részesedés szabályozásának teljesítésére tért ki, mig az egyéb kérdések teljesítéséről való beszámolás elmaradt. A gazdasági Vezetők egy része a beszámolót nem tekintette politikai munkának, s a dolgozók aktivitását nem tudta felkelteni. Az uj kollektiv szerződések kid o lgozásának tapasztalatai kidolgoz; .sát ütemterv szerint a társadalmi a általában bevonták. Az uj kollektiv szerződések élőkészéles társadalmi bázis jött létre. Ezt segitették a vá— A vállalatok a tervezet szervek, a végzik. Ipar dolgozásai szitésére lasztasok is, mert a dolgozók igényei és észrevételei felméréséhez is jelentős segítséget adtak. A vállalati és szakszervezeti szervek nagyobb rutint szereztek e munkában, s vállalatonként kialakultak a jó módszerek. Az előkészítés, a dolgozókkal való megbeszélés változatos formái alakultak kis a legnagyobb szerepet a termelési tanácskozások, a mühelybizottsági megbeszélések kapják. A beérkezett javaslatok rangsorolása is itt történik. A vállalatok többségének sikerült olyan légkört teremteni, hogy a kollektíva sok javaslatot tett. /Kőolajvezeték Vállalat, Tanácsi Mély- és Magasépítő Vállalat, Pamutfoncipari V., Konzervgyár, stb,/
