MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971
82. ő. e. 1971. április 7. (2-32. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai. Jelentés: 4-23
A _ 4 szerüsitése* az uj követelményekhez való igazítása.^Ez pedig fékezi a koncentráció adta előnyök jobb kihasználását, lazítja a tagok érzelmi kötődését szövetkezetüJshoz. Éppen ezért megkülönböztetett figyelmet és elemzést igényel a jövőben ez a probléma. - Az egyesült termelőszövetkezeteknek - termelési volumenük, vagyoni helyzetük és tagságuk létszáma következtében - rendkivül jelentős mértékben megnövekedett a megye termelőszövetkezeti mozgalmában betöltött gazdasági, társadalmi és politikai szerepe. Az utóbbi három évben történt egyesülések során kialakult üzemi méretek többségükben megfelelnek a megye természeti, közgazdasági,település-földrajzi adottságaiból származó követelményeknek. Lényegében a területi koncentráció olyan állapotát értök el, annak ellenére, hogy mérsékelt ütemű további egyesülésekkel számolni kell - amely véleményünk szerint hosszú távon megfelelő keretet biztosit a szocialista nagyüzemi gazdálkodás intenzivebb fejlesztéséhez, a szövetkezeti mozgalom fejlődéséhez. III. A?- egyesült te rme l/ő szöve t kezetek he lyzete ^_§5^Y§íítí§.Sl e .^£^„S-S'^Élé2^:4§5Í Általános tapasztalat, hogy a korábban egyesült, jobb gazdálkodási adottságokkal, felkészültebb vezetéssel rendelkező tsz-eknél az egyesülést követő években már jelentkeznek a gazdálkodásban azok a pozitiv eredmények, amelyeket az egyesülés előtt - mint fejlesztési célt - maguk elé tűztek. Ezeknél a tsz-eknél a termelés szakosításában, a hozamok növelésében, a műszaki fejlesztésben egyaránt jól mérhető a fejlődés. Az egyesült tsz-ek más részében - nagyságrendben az előzővel csaknem azonos hányadában - már korántsem ilyen pozitiv az előrehaladás üteme. A tsz-eknek ez a csoportja kedvezőtlenebb feltételek mellett lépett az egyesülés útjára. A gazdálkodás nagyüzemi szerkezetének, az üzemszervezésnek, munkadijazási és ösztönzési formáinak kidolgozásához, az intenzivebb nagyüzemi gazdálkodás anyagi-műszaki feltételeinek megteremtéséhez lassabban, bátortalanabbul fogtak hozzá. Energiájukat elsősorban nem a lehetőségek, a gazdasági célszerűség jobb kihasználására fordították, hanem
