MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971

82. ő. e. 1971. április 7. (2-32. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai. Jelentés: 4-23

5 a már korábban differenciálódott jövedelmi viszonyok gyors kiegyéniitásére. Háttérbe szorították ezért a termelési és a beruházási ráfordításokat, e igy törvényszerűen nem hozhatta a várt eredményt gazdálkodásul:. Külön említést érdemel, hogy az 1970. évi termelési kiesés általános volt, ez nem tekinthető az egyesülés következményének, ám tény az is, hogy ez a körülmény érzékenyebben érintette az egyesült tsz-eket. Az emiitett kedvezőtlen jelenségek ellenére egyértelműen megállapítható, hogy az egyesalt termelőszövetkezetek összességét tekintve a gazdálkodás az egyesülést követő években javult. Szt bizonyltja az a tény is, hogy az 1970-es nehéz gazdasági év sem tudta az egyesült tsz-eket gazdaságilag, illetve morálisan megingatni. A termelés szerkezete lényegesen nem változott, az alaptevékenységhez tartozó .ágazatok arányai jelentéktelen mértékben módosultak. Növekedett és nagyobb szerepet kapott a kisegítő- és melléküzemági tevékenység. A növénytermesztési ágazat szerkezete - hasonlóan az általános termelési szerkezethez - csak kisebb mértékben változott. Jellemző vonás, hogy a kenyérgabona termesztéssel azonos rangra eraelték a takarmá.nytermesztést, mint az állattenyésztési ágazat fejlesztésének feltételét. Csökkent a termelt növényféleségek száma és a aunka-igényssebö kultúra., /cukorrépa, burgonya/ területe. Ugy Ítéljük meg, hogy utóbbiak területének fokozatos csökkentése - a viszonylagos munkaerőhiány és alacsony átvételi árak mellett - alapvetően s nem kielégítő gépellátottság következménye. Az egyesült tsz-ek bátra óban éltek a nagy ráfordításokkal művelhető, viszonylag terméketlen területek termelésből való kikapcsolásának lehetőségével. A vizsgált szövetkezeteknél a szerves trágyázott területek aránya az összes tsz-ek területéhez viszonyítva az egyesült tsz-ekben csak 1 %-kal magasabb, műtrágya felhasználásuk pedig azonos a megyei átlaggal. -4z egyesült tsz-ek többségének alapvető árbevételi forrása az állattenyésztés. Az állattenyésztés jelentőségét az 1970. évi esztendő eseményei is igazolták, amikor a növénytermesztés kieséseit jelentős mértékben sikerült szövetkezeteinknek az állattenyésztés többletbevételeivel pótolni. Az egyesülések szükségszerű velejárója - de célja is - az állattenyésztésen belüli szakosodás kialakítása, fejlesztése és a koncentráció megteremtése. Ma azonban még állattenyésztő telepek /majorok/ szétszórtsága, viszonylag kis mérete és korszerűtlensége rányomja bélyegét az állattenyésztés eredményeire. Megyénk más tájegységeire is jellemző az Észak-Somogyi Tsz. Szövetség területén lévő egye-