MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970

76. ő. e. 1970. május 6. (2-59. o.) - 1. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete és továbbfejlesztésének iránya Somogyban. Előterjesztés: 4-35

Tevékenységük hasznos, a gazdálkodást elősegítik, szövetkezeti mozgalom azt javítják. Sőt azt erősitését,a is kijelenthetjük, hogy létük nélkül nem is tudnánk elképzelni ma mar a szövetkezeti mozgalmat. Az építőipari társulásokra gondolunk elsősorban, amelyek a termelőszövetkezetek épitési beruházásaiból 80 százalékkal részesednek, 63*nlri.víil kapacitásúit kisebb hányadával a lakosság, illetve a tanácsok állnak. szolgálatában is A megye szövetkezeti mozgalmát és gazdálkodását értékelve megáll apithatjuk, hogy rendkívül sok lehetőség, tartalék rejlik a további önálló, vagy lazább társulások létrehozásában, est nálunk a már többször emiitett tőkeszegénység indokolja leg jobban. A termelés fejlesztése r*^gyorsításának lehetnek i^9n fontos bázisai. Gondoktól, problémáktól e terület sem mentes, a kedvező jelenségek mellett kedvezőtleneket is találunk. Egyes társulásoknál túlzott a nyereségre való törekvés, az elért nyereséget nem megfelelő célokra forditjak. Háttérbe szoritgák a létrehozó szövetkezetek érdekeit, A társulások másik részében alacsony^a vezetési szinvonal, ás a műszaki ellátottság,nem megfelelő ft közgazdasági munka sem. A termelőszövetkezeti gazdálkodás értékelésénél feltétlenül szólni kell a vele szorosan kapcsolódó, a közös gazdaság SZSJ ves részének tekintendő háztáji gazdálkodásról. Megyénkben régi hagyományai vannak a közös és a háztáji gazdaságok termelési együttműködésének, azonban ez még ma sem folyik: megfelelő szinten és szervezettséggel. A háztáji gazdaságok nagymennyiségű árut adnak a központi árualapba. Például 1969 évben 51 000 mázsa vágómarhát vásároltak fel és jelentős mennyiségű egyéb terméket. Az együttműködés a közös értékesítés mindkét félnek kedvező. A háztáji állat411omény ennek ellenére, és még több ismert ok miatt, különösen a szarvasmarha vonatkozásában nagy csökkenést mutat. 1965 márciusával"- 1969 március 31-ig a tehénállomány a háztájiban közel 11 000 darabbsl csökkent. egyért clx a háztáji Megyénkben napjainkban tartott háztáji tanácskozáson müen bebizonyosodott, hogy nagy tartalékok rejlenel? gazdaságokban. A közös gazdaságok segítségével elérhető a szarvasmarha, illetve a tehónletszám csökkenésének mérsétléc2 sőt egyes helyeken megállítása is. A sertés, apróállat ás gyümölcstermesztés tekintetében jelentős növekedésre lehet'ez molni. Mindez persze csak úgy lehetséges, ha a tsz -vezetősá nagyobb gondot forditanak a háztáji gazdaságok szervezésére," iranyitására, anyagi eszközökkel való ellátására. S téren e ;;két szövetkezetünkben mutatkozik már eredmény, azonban aho^y" azt a baranyai példák is bizonyítják, ahol erre megfelelő sL„ embert állítottak be - és lebonyolító szervezetet hoztak létr ott sokkal nagyobb eredményeket lehet elérni.