MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970

76. ő. e. 1970. május 6. (2-59. o.) - 1. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete és továbbfejlesztésének iránya Somogyban. Előterjesztés: 4-35

Szövetkezeti vezetés, szövetkezeti demokrácia Szocialista demokráciánk fejlesztésében a szövetkezeti mozgclr^ a szövetkezeti demokrácia fejlődése jelentős helyet foglal el. Pártunk agrár- és szövetkezet-politikájában megkülönböztetett gondot fordit a szövetkezeti formációkra, amelynek gazdasági okain túl -hisz a mezőgazdaság bruttó termelésének a szövetkezeti szektor adja 70 százalékát — rendkívüli fontos társadclui oldala is van, az ország keresőképes lakosságának megkoselitjen 20 százaléka a termelőszövetkezetekben dolgozik. Megyénkre vonatkoztatva ezek az arányok valamit eltérnek. Pl. a termelőképes lakosság nálunk meghaladja a 25 százalékot. A megyei pártbizottságunk a párt agrár- és szövetkezeti politikájának megvalósítása során kiemelten foglalkozik a termelőszövetkezeti mozgalommal. Több izben pártbizottsági ülésen, és végrehajtóbizottsági ülésen is külön őnál16 napirendként tar gyalta a mozgalom jelentősebb állomásaité./ Tsz törvény, földtörvény, szövetségek megalakítása, tsz tagok szociális, kulturális helyzete, tsz elnökök és párttitkárok erkölcsi- anyagi megbecsülése stb. / A mezőgazdaságot irányító párt- és tanácsi szerveknek az elmúlt években a szövetkezeti gazdálkodás irányításán túl min denekelőtt a szövetkezeti törvény bevezetése állt munkájuk előterében. A hármas törvény megalkotására közismerten a termelőerők és a termelési viszonyok harmonikusabb Összhangjának megteremtése érdekében volt szükség. . A szövetkezeti mozgalomnak 1S63 január 1. as új gazdasági irányítás bevezetése időpontján túl, az uj szövetkezeti törvény életbelépésének napja is. Joggal elmondhatjuk, hogy szövetkezeti mozgalmunk egyik legfontosabb állomása volt ez a nap. Röviden vizsgáljuk meg a szövetkezeti törvény hatását megyénk termelőszövetkezeteiben.