MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970

75. ő. e. 1970. április 22. (170-242. o.) - 3. A kereskedelmi vállalati vezetők politikai, szakmai színvonalának alakulása, és anyagi helyzetük. Jelentés: 217-229

vet élményeket, va.gj kedvezőbb esetben a rutint helyezik előtérbe. Szükség volna vállalaton belüli követelményrendszer felállítására, vállalati képzési rendszer kidolgozására /pl: Eüszért kezdeményezése./ A vezetők kádermunkájában van fejlődés. A párt és kormányhatározatok a figyelmet e munka fontosságára irányították. Intézkedési és kádertervet dolgoztak ki a vállalatok és szövetekezetek: javult a minősitések szonvonala és rendszeressége. A vezetők támaszkodnak a párt és szakszervezeti szervekre. Káderűtánpótlási listák általában elkészültek, de a kádernevelés nem folyamatos: egyes vezetők nem tudnak helyettest, potenciális utánpótlást nevein^./ Iparcikk, Vendéglátó V. Csurgó stb./ A középvezetőknél a politikai alkalmasság, a vezetési készség követelménye háttérbe szorul, i^em folyamatosak a minősitések, különösen a szövetkezetnél. Az elkészült minősítéseket nem tekintik a nevelés eszközeinek, sablonosak, az érdemek egyoldalú hangsúlyozásából állnak, legfeljebb általános birálatot tartalmaznak. 4.

/A vállalati vezetők vezetokészsé^e A vezetők munkáját a rendszeresség és a kezdeményezőkészség jellemzi. Javul a döntések előkészítése, szorosabb a vezetők és beosztottak közötti kapcsolat. Törekednek vezetési ismeretek elsajátítására és alkalmazására. A vállalatok tökéletesítették szervezetüket és törekednek az önállóság miatt kulcsfontosságú funkciók megerősítésére. Jellemző, hogy a beszerzési funkció erősödött, nőtt a létszám

? javult a minőség. A kiskereskedelemre jellemző a beszerzési funkció centralizálására való törekvés. A beszerzés mellett kisebb súlyt kapott az értékesités. Az értékesités fokozásában az árukínálat bővitése kisebb súlyt kap, aránytalanul nagy a hálózatbővítésre való törekvés. Szövetkezeteknél - az uj ösztönzők hatására - a szolgáltatások bővítését tervezik, az állami kereskedelemben nem. Kedvezőtlen^ hogy a verseny lassan bontakozik ki. A hálózatfejlesztési verseny eszközei és szabályozói elégtelenek, árverseny pedig a vezetők törekvései között alig szerepel. A vállalati szervezet alakításában egyes funkciók nem kaptak kellő szerepet. Így az áraunka - sok helyen nincs apparátusa - szerepe kicsi. A vállalatoknak nincs, illetve alig van önálló árpolitikájuk^ az árak alakításánál inkább a szállitók áraihoz, vagy - főleg a szövetkezetek - országos, illetve megyei vállalatokhoz igazodnak. Kedvezőtlen,