MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970

75. ő. e. 1970. április 22. (170-242. o.) - 3. A kereskedelmi vállalati vezetők politikai, szakmai színvonalának alakulása, és anyagi helyzetük. Jelentés: 217-229

hogy nem elemzik az árak hatását a gazdálkodásra, a^forgalomra. Kis szerepet kapott a hitel és pénzgazdálkodás, ez több nehézséget okozott a gazdálkodás folyamatosságában. A vállalatok közötti tartós és szolid kapcsolatok kialakításában nehézségek vannak, üzletpolitikájáról csak alvállalatok egyrésze tájékoztatja partnereit. Sokat birálták e szempontból az Iparcikk Vállalatot, mert ez ellátási zavarokhoz is vezetett, /cipő, miiszaki áruknál./ Nem lehet harmonikusnak nevezni a Vasnagyker és az állami szövetkezeti kiskerek kapcsolatát sem. Ujabban vannak kezdeményezések, főleg a nagyker részéről hosszabb távú szerződéskötésre, közös piackutatásra. Keresik ennek formáit. A vezetők a tanácstól és a minisztériumtól nagyobb segitséget varnak. A vállalatok a tervezéseknek nagy szerepet tulajdonítanak. Törekvés van komplex tervek kidlgozására. Elsősorban azomban a hálózatfejlesztési középtávú tervek szerepét emelik ki, mig középfokú forgalmi és munkaügyi tervvel kevés vállalat rendelkezik. Ez a hálózatfejlesztési terv megalapozottságát csökkenti. Az operátiv éves tervek általában formális jelleggel készülnek. Jellemző a jelentős alátervezés. Ez a távlati szemlélet hiányára is utal. A vezetők munkamódszere, munkastílusa javult: rendszerességre törekednek. Jellemző a hatáskörök erős centralizációja és a felső vezetés túlzott operativitása. 5./ A vezetők anyagi, erkölcsi helyzete A kereskedelmi szervek vezetői a megye gazdasági életében jelentős szerepet töltenek be. Munkájukat általában ennek megfelelően végzik, munkaidejük a napi 8 órát meghaladja. Nem tapasztaltunk hivalkodó, erkölcstelen, anyagiakat hajhászó életmódot. Ehhez hozzájárul a nyugodt életmódot biztositó anyagi jólét, a rendezett családi élet, a probléma mentes lakásviszonyok. A területi párt és társadalmi szervek, a felÜQ;yeleti szervek kellően értékelik munkájukat, javaslataikat általában figyelembe veszik és megvalósításukat elősegitik. Lakásviszonyaik az átlagosnál jobbak: 84- %-uk önállóháztulajdonos, illetve főbérlő, 16 %-uk családtagi minőségben ugyancsak rendezett körülmények között lakik, mindössze egy fő lakik albérletben.