MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970

74. ő. e. 1970. január 14. (2-105. o.) - 2. A pártszervezetek tömegpolitikai, ideológiai és kulturális munkájának tapasztalatai a IX. kongresszus határozata tükrében. Jelentés: 35-52

maradványai, a maradi gondolkodás helyi megnyilvánulási formái és káros gyakorlata /önzés, közömbösség, nacionalizmus stb./ kevésbé került pellengérre* Az ideológiai problémák konkrét, elemző helyi feltáráeának hiányosságai tetéződtek azzal is, hogy egyes helyeken kevésbé érvényesült a progressziv, a szocialista tulajdon ságok kialakitására való törekvés. így a népművelési tervek egy részének fejlécén frázisként hangzott, hogy "az ideológiai irányelvek szellemében kivánunk dolgozni", ha a tartalom ezt nem tükrözte. Többszöri bírálatunkra javulás következett be e vonatkozásban. A szocialista hazafiság, az internacionalizmus erősítésére irányuló agitáeióban és propagandában elsősorban a nagy évfordulós ünnepségekre való felkészülés hozott javulást. A helyes közgazdasági szemlélet kialakitására, az érdekeltség elvének helyea értelmezésére, a közösségi szellem, a kollektiv tulajdonosi szemlélet kialakitására való törekvés intenzivebbé tételében pedig az új mechaniemus propagandája és a szocialista brigádmozgalom föllendülése eredményezett nagyobb előrehaladást. Az igaz hazafiság és internacionalizmus kér désében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából tartott előadásokon, a csehszlovák eseményekkel kapcsolatos pártnapokon, a KMP megalakulásáról, a Tanácsköztársaságról tartott népművelési előadásokon és a moszkvai tanácskozást méltató különböző més előadásokon igyekeztek helyea álláspontot kialakitani a közvéleményben pártszervezeteink. A gazdasági reformmal kapcsolatos agitáció és propaganda sorári az alapszervezetek többsége arra törekedett, hogy tovább javuljon az információs folyamat. Ennek érdekében szervezettebbé tették a politikai tapasztalatok összegyűjtését, feldolgozását, s igyekeztek naprakész állapotba Kerülni a fölmerült problémákra való válaszadással. Ez megfelelő eredménynyel is járt, sok kérdésre sikerült időben és megnyugtatóan választ adni, néhány kérdés azonban még ma sem elég tisztázott a tömegek körében. Az emberek többségével sikerült megértetni, hogy a reform nem cél, hanem eszköz a szocializmus még eredményesebb épitése, egész népünk anyagi és szellemi jólétének fokozottabb emelése érdekében, végrehajtása tehát alapvető nemzeti érdek, egész népünk ügye.