MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1969

71. ő. e. 1969. július 16. (2-47. o.) - 2. A tsz-ek termelési, értékesítési társulásainak helyzete, a további fejlesztésükkel kapcsolatos főbb tennivalók. Jelentés: 16-22

I - 2 1965. 1968. % 255 lo9o 426 23 132 574 25,7 152,3 592 o,9 15,5 l89o A társulások fontosságát rangsorolva, a megye mezőgazdaságának szeupontjából jelenleg az építőipari önálló vállalkozások a leglényegesebbek. Fejlődésüket jól mutatják az alábbi.-szánok: Fizikai dolgozók látszana fő Müszaki és adn.dolgozók létsz. fő Bruttó termelési ártok nill.Ft Tiszta jövedelem aill.Ft Az elmúlt évben a társulások 152 millió forint építési beruházást valósítottak neg az alábbiak szerint: Tsz-eknek végzett munka 115 tiillió Ft 75,4 % Állani szektornak végzett nunka 9 " 5,9 " Egyéb szövetkezete lenek végzett nunka 5 " 4,2 " Magánosoknak végzett nunka 22 " ., 14,5 " Az egyes társulásoknál jelenleg is előforduló szervezeti lazaságok, a vezetés gyengesége ós a gazdálkodásukban tapasztalható hiányosságok ellenére nagyobb részt e szorvezetoknek köszönhető, hogy termelőszövetkezeteink az utóbbi években építési beruházásaikat egyre inkáob tervszerűen és növekvő volunenben tudták megvalósítani. Ez a megállapításunk - a szűk építőipari kapacitás ellenére - helytálló az 13o9.ávro is. Eltérő feladatkörrel, de hasonló jelentőséggel járultak hozzá megyénk mezőgazdasági termelése előfeltétoleinok javításához a vízgazdálkodási és talajvédő társulatok is. 19o8-ban 9oo ezer m' földnunkát végeztek közel 3o Billió forint értékbon. Az óvok óta folyó társulati vízrendezési és talajvédelni nunka hatása érzékelhető nódon jelentkezik közös gazdaságaink állandóan euelkedő terméshozamaiban. A t-ermelésí társulások vonatkozásában a kezdeti lépéseket negtettük. Kedvező jelenség, hogy termelőszövetkezeteink vezetői mindinkább felismerik a társulásokban rejlő lehetőságeket. Különösen pozitívan kell ezt fogadni ne^yénkben, ahol a termelőszövetkezetek egyesülése mellett a tsz-közi társulások közbejöttével tudjuk csak biztosítani a korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek gyorsabb Utenü megteremtését. A jövedelaoző ternelés jelentős anyagi befekt>-tésoket igényel, Megyénk térnél őszöve tkozeteinek zöme azonban egymaga - tőke szegénysége aiatt - ilyon beruházásokra vállalkozni non képes. Ilyon megfontolásokból jöttek létre az első termelési társulások, pl. Nagyberkiben szőlő telepítésre és szaporító anyag termesztésre, valamint forró levegős lucornaszáritó és liszt készítő üzen létesítésére. A későbbiek során toraolősz'Jv tkezotoink főként szakosított állattenyésztési telepek létositésére hoztak létre társulásokat: pl. a hároafai szakosított sertéstelep építésére 6 tsz. társult. Ez a beruházás aintegy 4o nillió forintba kerül ós elkészülte után évente 8-9 ezer vágósertést bocsát ki. Legtöbb termelőszövetkezetünk Aözel loo/ az értékesítési és beszerzési önálló vállalkozásokba lépett be. Ezeknek a vállalkozásoknak elsődleges célja, hogy a közös gazdaságokban aogteraolt termékek biztonságosan ás jó áron értékesüljenek, ezáltal - különösen a zöldség- és CTU.ÍÚICS piacon - egészséges versenyt alakítsanak ki a I!ÉX-kcl.