MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1969
71. ő. e. 1969. július 16. (2-47. o.) - 2. A tsz-ek termelési, értékesítési társulásainak helyzete, a további fejlesztésükkel kapcsolatos főbb tennivalók. Jelentés: 16-22
5 vállalkozások életképességére jcllcaző példa a balxtoiibogl.ári székhellyel aüködő Balaton és Drávaaonti tornolőczövetkozetlc ár isó kesitő és beszerző közös vállalkozása, aacly 19S8.szopteabor 1.-én alakult, 4- hónap alatt 5 tiillió forintos áruforgalaat bonyolitott le, aai ált. 1 a toraolőszövotkezetck 8oo/aFt-al többet kaptak áruikért, uintha a MÍK-oa keresztül értékesítették volna. Ez a társulás 19$9-ben tevékenységét erőteljesen fejleszti. Előirányzatai szerint 12oo vagon árut nintogy 27 aillió forint értékbon kivan forgalaazni. A forgaluazott toraényekből 427 vagon a gyüuölcs, 149 vagon a zöldség, 626 vagon a burgonya és 2l4o tf a szörf a. A társulás az előirányzott árura szerződést kötött az átvevő szervekkel Aonvédség, í'dJlüic, MÉK. stb./, előre negállapitott fix áron, aui értékositési biztonságot nyújt az érdekelt teraolőszövetkozetoknok. A társulás által elért tirzta nyereség 5o %~&t a tszek lcapják visszatérítésként a forgaloa és a részvények arányában. Hasonló elvekre épül a aásik két értékcsitő társulás is, azzal a különbséggel, hogy saját Üzlethálózattal is rendelkezik, /pl. a Pannónia társulásnak 8 üzouclő koroskodolai egysége van/. Legfiatalabbak a gépjavitási társulásaink. Eddig szerzett tapasztalataink alapján elaondhatjuk, hogy a leggyengébben aüködnek, ar.olynok vélou^nyünk szerint legfőbb oka a niszaki vezetés hiánya és az obbo'l fakadó szervezetlenség, valauint a uihelyek korszerűtlensége, alacsony eszközcllátottsága. A teruelőszövetkezetek aellék és s-jgédüzenági tevékenységével, társulásaink létrejöttével egyidejűleg kialakult és egyre változatosabb foraákat ölt a t^raolőszövetkezctck állaai gazdaságokkal és állani vállalatokkal történő kooperációja is. A be.latonboglári állaai gazdaság 45oo q szőlő értékesítésére illetve feldolgozására kötött szerződést a kőröshegy! és szóládi teraolőszövotkezettel, a daránypusztai állaai gazdaság pedig 5 toraelőszövetkezettel teracltet szerződéses kapcsolat foruájában illóolaj növényeket 15o katasztori holdon. A k.ilönboző teraelt^tő ás feldolgozó vállalatok /Huskoubinát, Cukorgyár, Konzervgyár/ egyrészt áruellátásuk jobb biztosítása, uásrészt a teraelésfejlosztés érdekében különböző aódon a legkülönfélébb eszközöket bocsájtják a toraolőszövetkezetek rendelkezésére. Ealitést kell tennünk azokról a hiányosságokról is, aaolyok aegszantetésévcl aég eredaányosebbé és hasznosabbá lehet tenni - u-y a teraelőszövetkezetek, aint a vállalatok szenpontjából - a társulásokat, kooperációkat. A téaakörbon jelentkező problóaákat eleaezvo a következő 15nyo osóbb hiányosságokat lehet felisnerni: a./ Az u 0 ycs önálló társulások, aint például az épitési és vizligyi szervezetek, tevékenységük során - ahogy azt az ad-tok biionyitják - sokkal nagyobb nyereséget akkuauláinak, aint auilyon eg'szsóg^s volna. Nyereséges működési szealéletük következtében eltávolodnak az őket létrehozó teraelőszövotkezetéktől és fenn áll a veszélye, hogy aindinkább elvesztik szövetkezeti jellégiket. Ezt tapasztaljuk többek között a balatonboglári TÖVALL-nál és a nagyatádi Vízügyi Társulásnál. b./ Néhány helyen nincsenek tudatosítva és érvényeaitve az alapszabályba foglaltak, valamint az annak alapján elkészített és a vezető testülotek által jóváhagyott ügy- és aunkar^ndek. Több hely itt az igazgató tanács a toraolőszövotkezotek érdekében nea él jogaival, ezért fordulhatott részben elő a a ár oalitott helytelen nyereség-szealilet. ~ 3 -
