MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968

64. ő. e. 1968. június 15. (65-139. o.) - 1. A politikai bizottság 1965. január 12-i, Somogy megyére hozott határozata végrehajtásának állása. Jelentés: 68-108

- 6 Két év alatt Kaposvár lakossága 5 /S-kal, a járási székhelyek és 16 fejlett község lakossága 2,5 - 3 %-kal nőtt, ugyanakkor a többi községek lakossága 2*5 %-kal csökkent. A negye gazdaságának féj-« lődése ere élményeképpen a hosszú évek óta tartó elvándorlást sikerült megállítani* Döntő tényező volt ebben, hogy az ipari és építőipari foglalkoztatottság növekedése gyors ütemű volt* A fentiek következtében javnlt megyénkben a foglalkoztatottság aránya* Az aktiv keresők közül az iparban dolgozók aránya az 1964 évi 12,9 %-ról 17,3 ?5-ra növekedett, ezzel a 10 000 lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma 536 főrtfl 764 főre emelkedett / országos átlag 1552 fő/. Ez a növekedés 26 %-kal gyorsabb az országos átlagnál. A fejlesztések, a letelepítések és a rekonstrukciók gyorsabb ütemű megvalósítása következtében a III. ötéves terv foglalkoztatási célkitűzései / 3 000 - 4 000 fő növekedés / három év alatt teljesülnek* Kedvező jelenség* hogy csökken a foglalkoztatás idényjellege• Bővül a női foglalkoztatós aránya is. A munkaképes korú női lakosság mintegy 35 %-a dolgozik. A dolgozó nők foglalkoztatási aránya nemcsak a gyengén fejlett, hanem a legtöbb iparosodó megyénél is magasabb. A jelentős eredmények ellenere munkaerő-tartalékaink ma is nagyok. A munkaerőtartalék területi megoszlása kedvezőtlen: Kaposváron munkaerőhiány, egyes járásokban munkaerőfeleslegek vannak. A mun— ' kaerőtartalék munkába állítása komoly gazdasági és politikai problémát jelent. ; Az utóbbi évek munkaerőgazdálkodásának ellentmondásai arra utalnak, hogy'a számszerűen kimutatott munkaerő-tártaiék nagy résíe nem aktivizálható, egyrészt,pert a háztáji vagy kisegítő gazdaságokban dolgozik, másrészt nem tud elhelyezkedni, mert hiányoznak a női munkaerő foglalkoztatasáncűc egyes feltételei. Pl. gyermekintézmények; A fentiekhez járul még hozzá a megfelelő szakképzettség hiánya. A dolgozó nők helyzetének megkönnyítésére a kormány gyermekgondozási segélyt folyósít; megyénkben a nult évben 764-en vették 1génybe. Hatása a női foglalkoztatásra kettős: egyrészt csökkenti mint munkaerő-forrást, másrészt növeli a dolgozni, elhelyezkedni ' kívánók számát. A foglalkoztatottság azért jelent valóságos súlyánál nagyobb problémát, mert a munkaerő-tartalékok szakképzettsége nem felel meg az igényeknek - kevés a szakmunkás -, bár a képzés az elmúlt időszak alatt 40-50 %-kal nőtt. A gyorsabb ütemű iparfejlesztés érdekében nagy erőfeszítéseket "/ tettünk az ipar szakonberekkel való megerősítésére. Ennek következménye, hogy íz 1963 évi 70 mórnők, 14 közgazdász, és 290 technikus foglalkoztatása 1967 évre 139 mérnökre, 16 közgazdászra és 539 technikusra növekedett.