MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968
66. ő. e. 1968. november 26. (183-248. o.) - 1. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Előterjesztés: 186-204
'JSfl - 3 Továbbra is fontos faladat e munkásosztály vezető szerepének megvilágítása mellett nagyobb figyelmet forditani az értelmiség helvéttel, szerepével kapcsolatos kérdések tisztázására. Ezt egyebek között indokolja az is, hogy a munkások és a parasztok körében bár elszigetelten, de nem ritka esetben - tapasztalható az értelmiség növekvő szerepének meg nem értése, és helyenként az értelmiségi munka lebecsülése. Néhol egyesek az értelmiségi munkát azonosítják a vezető beosztással. Másutt tévesen értelmezik az értelmiségiek vezető funkcióba kerülését. y Ebből azt a következtetést vonják le, hogy az értelmiség vezet. Értelmiség ellenesség ma már csak szórványosan fordul elő. Inkább az értelmiségi munka lebecsülésével találkozni. Gondot és nehézséget okoz, hogy az értelmiség körül sokan nem értik eléggé az anyagi érdekeltség és az erkölcsi ösztönzés elvének együttes alkalmazását. A kettő egymástól való elszakitásával és szembeállításával,az anyagi érdekeltség elvének eltorzitásával, az ösztönző anyagiasság szemléletének érvényesítésével és az erkölcsi ösztönzők szerepének lebecsülésével egyaránt találkozunk. Az orvosok egy részénél elterjedt a - betegek anyagi hálájának intézményes elvárása. Más értelmiségi rétegek túlhajtják a mellékés másodállásokat. Ezek. halmozása rendszerint a főhivatású állás elhanyagolását vonja maga után és kirivó jövedelmi aránytalanságokat szül. De Káros hatással van a közvélemény formálására is, mert a "mindent csak pénzért érdemes csinálni" hamis elvet táplálja, hisz a sok mellékest vállalók többnyire nem végeznek társadalmi munkát. Akadnak olyanok is, akik függetlenül munkájuk társadalmi értékétől, csak azért igényelnek nagyobb anyagi megbecsülést, magasabb fizetést, mert értelmiségiek. Ez a szemlélet ellentétes a munka • szerinti elosztás szocialista elvével. Mindezek csak arra mutatnak, hogy nagyobb figyelmet kell forditani az anyagi érdekeltség és az erkölcsi ösztönzés összefüggésének megértetésére, tovább kell erősíteni együttes alkalmazásukat. Következetesen érvényt kell szerezni annak, hogy mindazok, akik munkájukkal többet nyújtanak a társadalomban, nagyobb részt kapjanak a társadalmi javakból. Ha viszont hanyagul, felelőtlenül végzik munkájukat, irezzék ennek hátrányos következményeit az anyagi juttatások területén is. Minden vonatkozásban javítani kell a hasznos munka és a hétköznapi tettek megbecsülését. Az értelmiség többsége elfogadja a szocializmus felépítésének szükségességét, helyesli a párt, a munkásosztály gyakorlatban megvalósuló politikáját, és azt egyre hatékonyabb munkával támogatja. A gyakorlatban érzékeli, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában tovább fokozódik a gazdasági szervező és kulturális nevelő munka. Ez nap mint nap bizonyítja számára, hogy a szocializmus építésének előrehaladása nem jár együtt az értelmiség mellőzésével, ellenkezőleg egyre jobban támaszkodunk rájuk. Pártunk népet szolgáló politikája tovább növeli körükben a bizalmat. Az értelmiség irányában megnyilvánuló bizalomra egyre fokozódó közéleti tevékenységgel válaszolnak. A közélet majdnem minden területén ott találjuk az értelmiségieket. A KISZ az egyetlen tö megszervezet, melyben aránytalanul kevés értelmisági fejt ki tévé-
