MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968

66. ő. e. 1968. november 26. (183-248. o.) - 1. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Előterjesztés: 186-204

- 4 kenységet. Rendszerint csak azok, akik valamilyen függetlenített • funkciót töltőnek be. Hasznos lenne, ha a KISZ-szervezetek propaganda munkájában, az ifjúság nevelésébe jóval nagyobb számban bevonnánk a nem Z1B1 tag fiatal értelmiségieket is. Azok az eredmények, amelyeket megyénkben elértünk, az értelmiség fokozódó közreműködése nélkül nem valósulhattakvolna meg. A létesítmények tervezésében, műszaki kivitelezésében igen nagyértékti szellemi munka is fekszik, melyet társadalmi tevékenységként, vagy minimalis ellenszolgáltatásért végeztek műszaki értelmiségeink. Jelentős az a munka is, amelyet az értelmiség a községpolitikai feladatok végrehajtása érdekében fejt ki. Ez sok esetben kezdeményezésben, reális javaslatokban, máskor a kezdeményezések bátoritásában, a megvalósítás szervezésében, szorgalmazásában nyilvánul meg. A közéletben tevékenykedő értelmiség munkájának hasznossága elsősorban nem a termelési, gazdasági feladatok közvetlen, hanem a közvetett segítésében domborodik ki. Az értelmiség által végzett társadalmi tevékenység túlnyomó részben ilyen jellegű. A társadalmi tevékenységben egyre nagyobb részt vállal a fiatal értelmiség. Shben az egyetemi és a főiskolai képzés javulásán tul nagy szerepe van a velük való törődés, bánásmód javulásának is. Pártszervezeteink, tanácsaink és gazdasági vezetőink megértő, türelmesebb hozzáállása következtében sokkal inkább megtaláltuk a kulcsot a fiatal értelmiség megnyeréséhez, közéleti tevékenyságének aktívabbá tételéhez. A közéleti tevékenység még teljesebb kibontakozását erősen gátolja az ingázó értelmiség nagy száma. Ezek többsége Kaposvárról jjár vidékre /főleg tanítani/, vagy környező községekből ide, illetőleg járási székhelyekre dolgozni. Kisebb részük - elsősorban pedagógusok - egyik községből a másikba, .tízek túlnyomó többsége sehol sem végez társadalmi munkát. A rendelkezésre álló lehetőségek jobb kihasználásával arra kell törekedni

? hogy minél nagyobb számban telepedjenek le 'munkahelyükön a ma meg bejárók, illetve utazgatok. Igazán csak i y tudnak beleilleszkedni abba a nagy közösségbe, amelyben ÜS amelyért dolgoznak, -^gyik fő gondunk: sikerül-e még aktívabban bevonni az értelmiséget a társadalmi életbe, közéleti tevékenységbe. Az egyes értelmiségi rétegek között tovább javult a kapcsolati de ez jelenleg még nem kielégítő. Igen kezdeti fokon áll még a klubélet, a TIT klubok nagyon hézagos programmal működnek, pedig az értelmiség igényli az intelektuális társadalmi együttlétet. Jó példája ennek a Latinka Sándor Megyei Művelődési Házban létrehozott mezőgazdász klub, amelyben $o-4o km-ről is bejárnak a gazdászok szellemi igényeik kielégítését remélve. De mindez kevés, mert még a nagy községekben, a járási szákhelyeken és a városban is az a jellemző, hogy az értelmiság egy kissé atomizált. Nincs bensőséges társadalmi kapcsolata egymással, főként pedig nincs kellő intelektuális tartalma társadalmi együttlétüknek. A baráti, családi összejövetelek ugyanis nemcsak elenyészőek,hanem elsősorban szórakozási jellegűek.