MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968

66. ő. e. 1968. november 26. (183-248. o.) - 1. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Előterjesztés: 186-204

- 2 4W ugy vélekednek, hogy az erőviszonyok mind inkább az, imperialista országok javára tolódnak el, a Szovjetunió és az európai szocialista országok "két fornt" közé szorultak. Az imperializmus és Kina törekvéseit vulgárisan azonosítják. Aggodalommal figyelik a közel-keleti helyzet alakulását. Érdeklődésüket a világháború veszélyességének tudata tartja ébren, A közel-keleti konfliktusban közüíük többen Izraelt ma sem tartják agresszornak. - Helyesnek tartják a nemzetközi kapcsolatok állandó bővülését, a békés egymás mellett élésre törekvést. A párt és a kormány külpolitikájában érvényesülő internacionalizmus, valamint az antiimperialista haladó országokkal való kapcsolat azonban nem talál körükben teljes megértésre. Napjainkban a fő figyelem a csehszlovák eseményekre irányul. Közülük sokan még ma sem látják be, hogy ott "csendes ellenforradalom" zajlott le, melynek céljait illetően nem lehetnek kétségeink. Többen a szocialista rendszer perriodikusan viszszatérő politikai és gazdasági "válság jegyeiként" fogják fel azt. Az értelmiség rétegeinek politikai fejlődését jellemző lényegi azonosságok a társadálomban betöltött szerepük talaján alakultak ki. Fejlődésük sajátos vonásai is erre vezethetők vissza. Ez indokolja, hogy külön-külön is áttekintsük helyzetüket. I. Az értelmiség, helyzetének és összetételének alakulása megyénkben *•/ Az értelmiség; helyzet

ének és szer

epéének alakulásával kapcsolatos megyeirapas'ztalatö'k "..•——..——.. .-,-.„. ~ Az értelmiség helyzete megyénkben egyre kedvezőbben alakul, szerepük a szocializmus ápitásevel arányosan növekszik. Egészében véve megtalálták helyüket, felismerték szerepüket. Túlnyomó többségük elismeri és elfogadja a munkásosztály vezető szerepét. A munkások és parasztok zöme is tisztában van az értelmiségnek a szocializmus épitésében egyre növekvő és nélkülözhetetlen szerepével. üinek ellenére egyesek hangot adnak az értelmiség vezető szerepéről szóló elképzeléseknek. E nézetek bár elszigeteltek, de nem veszélytelenek s különböző formákban nyilvánulnak meg. Legtipikusabb formája a technokratizmus, amelyet a hazai források mellett nemzetközi gyökerek is táplálnak. E helytelen nézeteket vallók szerint a tudományos-technikai forradalom kibontakozása, az uj gazdasági mechanizmus bevezetése mind jobban előtérbe helyezi az értelmiség szerepét, egyet jelent az értelmiség vezetőszerepének biztosításával. Ez a koncepció a munkásosztály vezető szerepének tagadását jelenti, a tudományos-technikai haladás társadalmi hatásának és az új gazdálkodási rendszer lényegének eltorzitásából ered. Ez viszont a helyzet bonyolultságából és a közgazdasági propaganda hiányosságából, gyengeségéből következik.