MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1966

51. ő. e. 1966. február 1. Együttes ülés a S. M. Tanács Végrehajtó Bizottságával (98-141. o.) - 1. Az oktatási reform végrehajtása és a további feladatok. Jelentés: 100-123

•H6$­uás megsegítésének nemes szándéLal^-Sa-th-a fokozatos fejlődést és lépcsőzetes emelkedést a szocialista ifjú egyes vonásainak kiala­kításában nen tudja megcáfolni az a közfelfofásban rejlő s gyak­ran hangoztatott vád sem, hogy az ifjúság önző, kimóletlen és csak a mával törődik, mert ifjúságunk zömére nem illenek ezek az egyébként több esetben jogos és találó panaszok. Jelentősen emel­kedett mind általános, mind középiskolai tanulóinkban a fizikai munka megbecsülése. Alig van megyénkben olyan általános iskolai felső tagozatú osztály, amely intézményesen nem sogitett volna az őszi mezőgazdasági munkákban az üzemeknek, tsz-eknek. Középis­kolai if juságunk pedig lelkesen és sikerrel járult hozzá a fontos mezŐGazdasáGi üzemek őszi munkásGondjainak csökkentéséhez. Mint­QZ7 6000 középiskolás tanulónk vett részt tiz napos őszi munká­ban a iiajyobb állami GazdasáGok területén /BalatonboGlár, Kutas, Li'.bod, SomoGytarnóca, stb./, s ezzel a népGazda.sáG^ érdekeit is tudatosan szolGálta. Íz ifjusáGiiak ez a munkalendülete és segítőkészsége tanév közben is kedvezően mutatkozott n>;g. Többféle társadalmi munkát végeztek különösen a középiskolásoké résztvettek a parkosításban, építke­zésben, község és városszépítésben. A különböző szervek igény­lik is a tanulóifjúság muí kaját s ez is jele a köztudat kedvező váltó zcisának. Igen"sok középiskolás tanuló szerződött le nyáron időszakos mun­kára. Az alkalmazó üzemek } szervek dicsérettel emlékeznek meg munkájukról, A sok esőzés, rossz időjárás ellenére is jó a vele— menyük a nyári építőtáborok munkajárói. Mind Balatonbogláron, mind Lentiben nyertek első helyezést somoGyi középiskolás cso­portok, gyakran nehéz körülmények között dolgozva. Mindezek mellett nem hallathat juk el, ho _j vannak neGativ je­lenségek is. Nem sikerült néG megoldani a munkára nevelés köré­ben a mezŐGazdasáGi pályák negkedveltetésétj azt, hogy a jelen­leg-inél több és jobb képzettségűi általános es középiskolából ki­került fiatal maradjon falun az állami Gazdaságokban és tsz-ek­ben, elsősorban fizikai munkásként. Egyes elszórt jelek azonban azt mutatják, hoGy ott, ahol a tsz kedvező anyagi helyzetet te­remtett tagjai számára, a munkára jelentkezés meggyorsult /pl, Barcs, Kálmáncsa stb/. Az erkölcsi-politikai nevelés terén ifjúságiink neveltséGe és tia­n.aüíTt?tása a reform ideje alatt fejlődött. Otthoni, utcai, nyári fui'cőhelyi viselkedésük kedvezőbb képet mutat, mint korábban. Eg-yre kevesebb tanuló kerül összeütközésbe a rendőrséggel, disz­szidáló hajlar.ru tanulóval alig találkozunk az utóbbi evekben, A politikai és•kulturális nevelés jó iskoláivá váltak az ifjúsá­gi szervezetek. Áz általános iskolában az úttörő csapatokon be­lül a belső tartalmi munka, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő közösségi életforma, a tanulásban egymás segitésc, a technikái foglalkozások fokozatos elmélyülése, a régebbinél át­gondoltabb hazafiasságra és internacionalizmusra nevelés, a sportversenyek, kirándulások, társadalmi munka és gyűjtés nivó sabb kimunkálása jelzi az úttörő csapatok vezetőinek és tagjai* nak fejlődését az ifjúsági s.zorvc-zet keretein belül. Ezt a jó­irányu kibontakozást és fejlődést többek között az is siettette f hogy a nevelők közül többen vállalnak munkát a rajok irányításá­ban.^ A szervezeti munka hiányos volta, a ''mozgalmi jelleg" meg nem értése, az oktató- magyarázgató jellegű-nevelő-diák viszony, amely még nem tudta iskola jellegét levetni.

Next

/
Thumbnails
Contents