MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1966
51. ő. e. 1966. február 1. Együttes ülés a S. M. Tanács Végrehajtó Bizottságával (98-141. o.) - 1. Az oktatási reform végrehajtása és a további feladatok. Jelentés: 100-123
? r t _ C) _ nőm olyan fokú, mint várható lenne. Ennek az is oka, hogy nevelőink egy részének pedagógiai ismeretei elavultak, sekélyesek, se. dokumentumok szollemének gyakorlatban való átültetése meglehetősen lassú. Egyes területeken azonban mégis örvendetes a fejlődés, A világnézeti nvoleés alapjainak lerakása, az új tárgy,'a környezetismeret tanításának hatására az általános iskola 1-4. osztályaiban meggyorsult. Jobban törekednek alsó tagozati nevelőink a nevelési folyamat érzelmi hatásának kiaknázására. Javult az alapkészségek^ fejlesztésének, a gyakorló órák hatásfokának pedagógiai kimunkálása is, s oz a felső' tagozatban is érezhető. Most már évek óta lassú, fokozatos fejlődést mutat a helysirási készség, de az olvasási, számolási készség is javul;. A középiskolákba:.kerülő tanulók tudása jobb, mint néhány évvel ezelőtt, bár az ismeretek mélységes és gyakorlatiasaielhasználása terén jogos igényei vannak még a közép iskoláinknak, A felső tagozatban a világnézeti nevelés, az erkölcsi-politikai nevelési lehetőségek terén évről-évre fokozatos előrehaladás van, azonban ennek mértékével nem lehetünk elégedettek. Az erkölcsi ? politikai nevelést nevelőink egy része még ma is úgy tekinti,mint a tantervi anyag megtanításának melléktermékét. Szaktanáraink közül sokan ismerik ugyan a Nevelési Terv tartalmát és célkitűzéseit, azonban ennek inkább formális alkalmazása folyik a tanéási órák. Nevelőink egy részének jobban kell•törődnie a tanitási órán kivüli nevelés lehetőségeivel, mint eddig. A nevelési folyamat egyes tanáraink tudatában leszűkül magára a tanitási órára, hasonlóképpen a munkára nevelés is sokaknál'még mindig a műszaki és mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szűk kerntét jelenti, A pálya- es iskolaválasztási tanácsadásban az osztályfőnöki órák igen jelentősek, a tervszerű és folyamatos'tanácsadáshoz a nevelőtestületek teljes agilitása lenne szükséges. Javult a kapcsolat az iskolák és a mezőgazdasági üzemek között, A munkára nevelés társadalmi bázisának szélesítését és erősitését azonban sok helyen a tsz vezetők szűk szemlélete gyengiti. Keveset tesznek azért, hogy az általános iskolát végzett fiatalok megismerjék és megszeressek a mezőgazdasági munkát. Az oktató-nevelő munka végrehajtása terén középiskolai nevelőink t-bbsóge együtt halad a korszerű követelményekkel. Közülük sokan megismerték az általános ickola tantervét és követelményrendszeréit, oz segítséget nyújt az első osztályokba került tanulók fokozott gondozásához és a nehézségek legyőzéséhez. Ennek ellenére még mindig találkozunk olyan neve'őkkol, akik a tanév elején túlságosan riagas követelményeket szab ak általános iskolából jött tanitvány elé, s'az általános iskolai anyagot minden részében készségszinten követelik meg a tanulóktól. Javitani koll még középiskolai nevelői-.ik egy részének módszertani munkáját, a készségfejlesztést nagy figyelemmel kell kisérniük, a könyvből való tanulás, a tanitási órákon történő megértés, bevésés és gyakorlati alkalmazás pedagógiai követelményeit színvonalasabban koll megvalósítaniuk. Egyes nevelőkre még joggal van panasz azért, mert a szánonkérésben türelmetlenek. s keveset feleltetik tanítványaikat. Az oktató munkában fellelhető hiányosságok fő oka az, hogy tanáraink nem alkalmazzák következetesen az alapvető módszertani eljárásokat. Pl, iskoláink nagy része az elmúlt néhány év alatt sok felszerelést kapottc Ez azonban nincs teljesen kihasználva. Elég sok fizika és kémia órát találunk kísérletezés, megfelelő szemléltető,*-
