MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1966

51. ő. e. 1966. február 1. Együttes ülés a S. M. Tanács Végrehajtó Bizottságával (98-141. o.) - 1. Az oktatási reform végrehajtása és a további feladatok. Jelentés: 100-123

- lo nélkül, vagy ugy, hogy a kisérlet nem volt megfelelően előkészítve, E .yideig az előadótemek tantermiként való használata, a tanuló- ;

*csoportok számának gyors növekedése is akadályozta ezt a munkát, de most-már legalább 2 előadó rendelkezésre áll az önálló gimnáziumokban, s ezért jogos a reáltár yakban a szenléltetési lehetőségek-jobb kihasználásának és egyenletes nunka negkövetelésének igénye. ^ A fokozatosság elvének érvényesülése 'vagy az e körül tapasztalható problénák különösen az I. osztályos tanulóknálj az osztályoknál észlelhetők. Az előképzettség rendkivül heterogén. Áz egyszintrehozas többhetes vagy hónapos türelmes uunkát igényelne. Különösen a fiatalabb, jó tárgyi ,tudásu, de nódszertanilag gyakorlatlanabb tanárok bizonyulnak még nindig türelmetlennek, főleg gyengébb összeté-» telü osztályokban. Emiatt még nindig probléna az I. félév sok'-egycse és egyes osztályok sok bukása. A gyakorlati alkalmazás tekintetében sokat javult a helyzet, különösen elég érdekes, ötletes a nyelvtanórák gyakorláórája. Sokkal több a probléna a szaknai előképzés gyakorlati alkalmazásában. A mezőgazdasági gyakorlatban az őszi-tavaszi gyakorlati munka és a téi elméleti munka elkerülhetetlen a mezőgazdaság természete miatt. Azonban jelentősen elszakad egymástól időben is az elmélet a gyakorlattól és ezt az idqbe:; elszakadást cs.ak pedagógiailag is képzett' szakoktató tudná áthidalni. Az ipari oktatásban a tanulóhelyeknél megfelelő szakoktató irányítása nellett ez a követelmény jól megvalósul. Az üzenek egyrészében azonban nem volt lehetőség minden tanuló megfelelő módszerű foglalkozásara, vagy egyszerű foglalkoztatására sen, s ezért, ha elméletben meg is tanult valamit aszakmából, a gyakorlatban alkalmazni, kipróbálni nem tudta, egyes helyeken még megfigyelni sem /pl, a gépállomásokon azt a munkát végezhette vagy figyelhette osal? meg, ami éppen volt/. A nevelésben sokat javult tanáraink munkájának szinvonala. Közülük igen sokan valóban együtt élnek tanítványaikkal a KISZ szervezetek munkájában, a szakkörökben, sportkörben, rendszeres tanulmányi kirándulások alkalmával, a tanulói korrepetálásokon, s ez egyúttal. egy korszerűbb tanár-diák viszony lassú^kialakulását is mutatja, k tanulói ráhatások módszerében azonban még sok a bizonytalanság, indokolatlan engedékenység, a fiatalok kritikájának meg nem értése gyakran szigorú vagy következetlen magatartás. Örvendetes viszont a középiskolai nevelőtestületek magábazárkózottságának feloldása, amelynek számos jele van /érintkezés általános iskolai testületekkel, előadások vállalása, pályázatokon való szereplés stb/, p./

A hát

rá

nyos helyzetben levő tanulókkal való törődés A hátrányos helyzetben levő tanulókkal való fokozottabb törődés, mint pedagógiai követelmény még nem érte el nevelőtestületeink tudatában azt a szintet, amelyet fontossága miatt megérdemelne. A származási kategóriák eltörlése után sokan ugy értelmezték a rendel kezest, hogy csupán a telj j-sitmények a elöntők a tanulók értékelésénél. Nem vették kellően fontolóra, hogy sokszor jó képességű gyerme kek is előnytelen helyzet' e jutnak az iskolában, ha-nem vesszük szó mitásba-hátrányos családi körülményeiket, veszélyeztetett környezetüket. Az utóbbi két év en mégis javult némileg a nevelőtestu-