MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1965
48. ő. e. 1965. július 6. (2-53. o.) - 2. A Zselicség fejlesztési terve. Előterjesztés: 30-37
27 Szükséges azonban megemlíteni, hogy az erdőgazdaságokkal a szükséges kooperáció nem ugy megy, mint mi azt szeretnénk. Pl.' a nagy nyári munkák idején, amikor a Zselicség különböző helyein megszoritásokat alkalmaztunk a rétek lekaszálása érdekében, az erdőgazdaságok kedvezőbb feltételeket kinálnak fel a szövetkezeti tagoknak a rétek kaszálására és válogatás nélkül felveszik a jelentkezőket. Súlyosan jelentkezik ez Gálosfa és Zselickisfalud községekben, ahol a tsz. rétterülete emiatt késedelmet szenved a letakaritáS' ban. Hozzászólások: Sasi János elvtárs: Megjegyzésem lenne az anyag 5•oldalán a dotáció cim alatt az 1.pontban felvettekkel kapcsolatosan az, hogy a végrehajtó bizottság ezt igy ne fogadja el. Nem tudjuk lekötelezni magunkat arra, hogy az itteni szövetkezetek jövedelmezősége elérje a közepes szintet. Csek József elvtárs; Az utolsó vb. ülés óta az anyag átdolgozásra került. Hozzászólásomat azzal kezdeném, hogy a Zselicség, mint területi egység amellett, hogy mezőgazdasági müvelésre kevésbé alkalmas,szinte minden szempontból elmaradott, de véleményem szerint sok olyan rejtett tartalék van ebben a területben, amely a gyorsabb előbbrejutást segitené, ha ehhez járásunk segitséget kap - gondolunk itt az 1.pontban felvettekre. Milyen alapvető problémákról van szó? Nem olyanokról, amelyekhez hatalmas beruházások szükségesek, hanem olyanokról, amit csak egyszerűen végre kell hajtani. Első ilyen, azzal a famennyiséggel élni, ami ezen a területen van. A probléma az, hogy senki nem tudja, hogy mi ennek az erdőterületnek a valóságos értékű faanyaga. Minden tsz-nél 4-7oo holdig terjedő területű tsz, vagy erdőbirtokossági erdőterület van. Sürgős feladat lenne az állományfelvétel és az 5 éves tervre vonatkozó termelési terv kidolgozása, mely a mennyiségi és választéki adatokat is tartalmazza. Kezdeti lépések már vannak, de tovább kellene folytatni az itteni fakitermelési munkálatok gépesítését, a brigádok kialakítását, valamint a brigádvezetók kioktatását. A szervezett munka komoly jövedelmet tudna biztosítani az itteni tsz-eknek. Foglalkoztunk azzal a gondolattal, hogy másodállásban erdészeti szakemberek vállalják el egyes szövetkezetek részére a terv elkészítését, a felmérést és a munkák szakirányítását. Az erdőgazdaságokhoz sajnos nem tudunk olyan közel kerülni, hogy e téren segítséget kapnánk. 1 A másik probléma a vadkár kérdése. Az lenne a fő cél, hogy az ottani termés meg legyen mentve. Nem nagy összegről van szó, de az erdőgazdaságok részéről e téren sok esetben nincs meg a kellő megértés. A szarvasmarhatenyésztes fejlesztése e területeken is fontos feladat. Az adott beruházási keretünkön belül lényegesen előbbre tudnánk menni, ha nem lenne olyan kötöttség, hogy csak loo férőhelyes istállót lehet építeni. Az erre vonatko-