MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1965

46. ő. e. 1965. április 5. (2-70. o.) - 1. A Zselicség fejlesztési terve. Előterjesztés: 4-15 - Határozati javaslat: 16-20

Egyszerűen azért nem, mert a felfogás ezzel kapcsolatba rossz volt. Végrehajtó bizottsági ülésen is sokat vitatkoztunk ezen, ugy merült fel a probléma, hogy hozzunk c Alföldről szakképzett juhászokat, és-arra nem fordítattunk gondot, hogy ict helyben beiskolázunk embereket. A végrehajtó bizottság ugy foglalt állást,hogy be kell iskoláznunk fiatalokat, de ezen kivül még szükééges szakképzett juhászokat hozni. Sasi elvtárs kérdezte, hogy megalapozott-e Kaposhomok", Kaposkeresztur és Kercseliget hozzáesatolása a zselicséghez, véleményem szerint igen, egyrészt a domborzati viszonyok miatt, másrészt mert Kaposhomokon, Kaposkereszturon és Kercseligeten is hasonló problémák vannak, mint a zse-. licségben, nagyon alacsony az 1 kh-ra jutó árutermelés. Szerintünk a. gazdálkodást előbbre segítené ez. Az anyagi eszközökre vonatkozóan;, magunk is vitatkoztunk ezen. Takács elvtárs ugy tájékoztatott engem, hogy a felsőbb szervek lekicsinylően nyilatkoztak arról, hogy mi ennyi összeggel kívánjuk' megoldani a zselicség problémáját. Szerintünk egy istállóra: lehetne számi tani 5 év alatt miaai is igy értelmezzük,hanem körzetenként figyelembe venni a' távlati terveket. Szükséges megemlíteni azt is, hogy nincs a megyében mé egy ilyen terület, ahol ennyire rossz lenne az arány a háztáji és a közös állomány között. Ezt az egyensúlyt helyére kéli állitani, szerintünk 5 év múlva éri el a zselicség azt a. szintet ami a többi termelőszövetkezetekben van jelenleg. iíéhány vonatkozásban mi figyelembe vettük a már kialakult terveket, 3 nem terveztünk többet, mint ami már előzőleg is szerepelt a megyei tanácshoz benyújtott tervünkben. A kenyérgabona területének csökkenése leginkább abból adódik, hogy ez elképzelés,, mint ahogy az állattenyésztés kialakítását is elképzeltük. A szalma hiány miatt vitatkoztunk, hogy nem-e lenne jó meghagyni a kenyérgabona terület mennyiségét. A rét és legelő területek jelentős része ma sincs kihasználva és ezt az elkövetkező időben ki kell használni. A határozati javaslatban szerepel a gazdasági számiírások, a beruházásokat gazdasági számitások alapján kell tervezni. Kii ugy Ítéljük meg, hogy ilyen mértékben 5 óv alatt fejleszteni az állatállományt gazdasági számitások figyelembevételével lehet és ez eredményes lenne. Gondoltunk gyümölcs, telepitésre is, de ebből csak pár év múlva jelentkezik bevétel. 'A zselicségi termelőszövetkezeteknek pedig gyors anyagi segitségre van szükségük. Történt-e az erdőgazdasággal tárgyalás? Erre Csekk elvtárs tud választ adni. Takács elvtárs engem ugy tájékoztatott, hogy nem tudtak kellő képpen előbbre jutni ebben a kérdésben.