MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1958

6. ő. e. 1958. június 7. (141-173. o.) - 1. Az értelmiség között végzett politikai munka helyzete és a további feladatok. Jelentés: 143-149

Ez azonban nem jelenti az elért eredményekkel való megelégedettséget. Ezt bizonyítják a. különböző felszólalások. Nagyon sok tennivalónk van még. Vigyázni kell, nehogy óhajokból induljunk kig hanem a reális tényekből, mert akkor nem csapjuk be magunkat, az értelmiség különböző rétegeit és a munkásokat, parasztokat sem. Miért nem jutottunk előre az értelmiség területén jobban. Azért, mert a kommunista értelmiségre nem megfelelően támaszkodtunk,, nem ugy mint kellett volna, helyes lett volna. Sokszor nem a kommunista értelmiség-bevonásával, hanem átnyúlva rajtuk tanácskoztunk az értelmiségről, így ők nem vettek részt a munkában, ami káros, másrészt tekintélyüknek sem tudtunk megfelelő érvényt szerezni, nem tudtuk azt emelni és igy ténylegesen az értelmiség vezetőjévé tenni a kommunista értelmiséget, A kommunista értelmiség körében is bizonyos,széthúzás van még ma is, hatalmi váQj

t féltés, / stb. I A másik hiba, hogy,munkánk elég hullámzó volt az értelmiség felé, egyszer nagy nekilendülés volt,-utánna megint megnyugvás volt, A másik oldala ennek, hogy mi próbáltunk direkt foglalkozni velük és a különböző tömegszerveseteket nem segitettük, hogy rajtuk keresztül jussunk előre, pl, a viszony kérdésében, A harmadik dolgot ugy vetném fel, hogy bigoynos szektásság, elzárkózottság akadályozta az értelmiség között, végzett munkánkat. Ugyb,ogy látni kell, hogy a túlzott bizalmatlanság olyan légkört teremt, hogy nem tudunk előrejutni az értelmiség körében. Ha nsm tudjuk leválasztani a jót a rossztól, akkor nagyon komoly nehézségeink vannak, ámblokk értelmiség elleni politikát folytatunk. Ez jelentkezett főveszélyként az értelmiségi politikát illetően. De jelentkezett revizionista beütés is. Különösen 1-2 értelmiségi pártszervezet munkáját vizsgálva, a túlzott liberalizmus engedményeként. Pl. ügyészségi pártszervezettel, pedagógus pártszervezettel kapcsolatosan. Ez akadályozta a munkát és azt a látszatot keltette az ott dolgozó kommünistákban és pártonkivüliekben, hogy újra előjön az elvtelen udvarlás, amikor nem munkájukért becsülik őket, hanem azért, mert értelmiség. Nem értek azokkal egyet, akik ugy értékelik, hogy az értelmiség túlnyomó többsége, vagy jelentős többsége áll szembe a népi demokráciával. Ezzel nem lehet egyetérteni. Azzal lehet egyetérteni, hogy az értelmiség - ha szabad kifejezni száhalékban - egy bizonyos részére tudunk szilárdan támaszkodni, a kommunista értelmiségre és a hozzánk közelálló értelmiségre, van egy része, amely nyiltan. és burkoltan szembeáll a népi demokráciával és van egy jelentős része, amely nem nyilatkozik, az&l^vető kérdésekben azonban egyetért, abban, hogy népi demokrácia van, de némely kérdésben fenntartásaik vannak. Az uj^értelmiséggel kapcsolatban: Nem szabad mostmár igy kategorizálni. Az értelmiségnél ugy kell kategorizálni, hogy milyen . munkát végeznek. Persze figyelembe kell venni osztályhelyzetüket, származásukat. Azzal egyet lehet érteni, hogy az egyetemről jelenleg kikerülő értelmiségiek4rel külön kell"foglalkozni, segíteni, támogatni kell őket, hogy az életben megtalálják a helyüket. A másik^ilyen probléma, hogy az állásfoglalással kapcsolatosan érezhető volt, hogy az értelmiség megítélésével kaücsolatosan bizonyos türelmetlenség jelei mutatkoztak a kommunista és nem kom-