MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1958

4. ő. e. 1958. február 8. (91-131. o.) - 1. A megye termelőszövetkezeteinek politikai és gazdasági helyzete és 1958. évi gazdálkodási tervének ismertetése. Jelentés: 93-104 - Szóbeli kiegészítés: 105

Hevesi János elvtárs összefog, la lő ja; „*»fC6\)* Ugy gondolom, ha a VB egyetért velem, helyes volt igy tárgyalni ezt a kérdést és nem $ jelentés alapján, mert sok olyan javaslat, elgondolás, észrevétel jött ki, amit a továbbiakban feltétlen figyelembe kell venni és felhasználni munkánkban, ' Azt hiszem, hogy a téli tervben amit ugy határoztunk meg, hogy társadalmi nyomás nehezedik a kivülálló becsületes dolgozó parasztokra, akik be akartán lépni a termelőszövetkezetbe, most ez a társadalmi nyomás kezd megfordulni és mindinkább a termelőszövetkezetek és funckionáriusok", valamint becsületes dolgozók részéről van azok felé, akik nem akarnak termelőszövetkezetet alakítani, vagy belépni. Tehát fordulóponthoz ért a kérdés. Ezt /mutatják az elért eredmények. Egy kicsit txgy vagyunk, hogy azt mondjuk Somogymegyáben nálunk kezd a termelőszövetkezeti mozgalom előre haladni és ugy értékeljük, hogy jól haladunk és nincs különösebb probléma - bár itt néhány kijött. De ha kicsit alaposabban megvizsgáljuk, hogy jelenleg mi is a helyzet, akkor a következőket látjuk: Jelenleg 115 termelőszövetkezetünk van, ebben 2288 család van, tehát egy termelőszövetkezetre 2o család esik, ami látszólag nem rossz. De ha nézzük a továbbiakban, hogy a 2o családból egy termelőszövetkezetben mennyi tag ^axij akkor már rájövünk arra, hogy nagyon alacsony a létszám, mert van 3325 fő a 115 termelőszövetkezetben, ez mindössze 29 1/2 embert tesz ki egy termelőszövetkezetben. Tehát itt megtévesztő a családok száma, Rendkivül alacsony a taglétszám a .termelőszövetkezetekben és nem mond4 hatjuk azt, hogy ez nagyüzemi gazdálkodás. Csak kezdünk, megtettük a kezdeti lépé&eket a nagyüB-emi gazdálkodás felé. Ha megnézzük a földterületet, egy tagra 6.8 hold föld jut, de ebben benne' van a tartalék föld is. Úgyhogy véleményem szerint az elért eredmények szépek /a héten is 7 tsz. alakult/, de egyre inkább kicsi termelőszövetkezetek jönnek ló|re, amihez ujabb erőfeszités és termelőszövetkezeti szervezés, hogy ezeket .összetudjuk vonni. Elvileg a Megyei Pártbizottság állást foglalhat abban, hogy egy községben csak ha egy mód és lehetőség van; ne szorgalmazzuk, hogy 3-4- termelőszövetkezet. Ez idő és meggyőzés kérdése, de beruházás problémája is. Mindegyiknek külön elnöke,, könyvelője, brigádvezetője, stb. lesz. De ha nagy termelőszövetkezet lesz, csak egy kell belőlük. Ebből a szempontból is véleményem szerint a Megyei Párt VB. helyes, ha ilyen elvi állásfoglalást foglal el ebben a kérdésben -persze nem merev'dolog ez sem. A jelentésből sem jött ki, de a.hozzászólásoknál sem, hogy a termelőszövetkezeteket politikailag is meg kell erősiteni. Nem megengedhető az, hogy mostmár 115 terrelőszövetkezet van és ebből 58-ban van pártszervezet. A járási ós községi pártszervezetek, kommunisták nem foglalkoznak a termelőszövetkezet tagjaival ilyen irányben. /pedig van rá lehetőség, hogy rendkivüli tagokét vegyenek fel ós ut-éna meg lehet alakitani a pártszervezetet./ Ahol pártszervezet van az a tapasztalat, hogy jobb a gazdálkodás, jobb a hangulat.