MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1958
4. ő. e. 1958. február 8. (91-131. o.) - 1. A megye termelőszövetkezeteinek politikai és gazdasági helyzete és 1958. évi gazdálkodási tervének ismertetése. Jelentés: 93-104 - Szóbeli kiegészítés: 105
^ff iW ftW, A^r Egyes termelőszövetkezeteknél még mindig, megtalálható a befelé fordulás. /Mega lakúit a k, de nem jöhet be senki/. Vagy vannak olyan helytelen nézetek, hogy egyes termelőszövetkezetekben olyan igényeket támasztanak a belépni szándékozók felé, hogy fizessék meg a közös alapot. Ez helytelen. Az ilyen nézetekkel csak taszítjuk a dolgozó parasztot a termelőszövetkezettől. Jogalapjuk sincs a termelőszövetkezeteknek ilyen követelményt állítani. Hathatós segítséget ad az állam is és a közös alapban benne van ez is. Vagy pl. Iharosberényben az egyik paraszt felvetette, hogy megalakítják a termelőszövetkezetet, 2 lovat, egy tehenet visz be. Mi történik, aki 1 lovat hoz.be , vagy semmit. Hogyan járul ez hozzá a közös alaphoz. Megmagyaráztuk, Hogy mit kapnak az államtól és ezért az állam mit kérjen tőlük. Ilyen nézetek ellen sem a párt, sem az állami szervek nem lépnek fel politikailag határozottan, hogy meggyőzzék őket helytelen állásfoglalásuktól. Azt hiszem egyet lehet érteni azzal, amit Takács elvtárs mondott, hogy a tervkészítésnél a legmesszebbmenőkig vegyék figyelembe a táj egységeket. Figyelembe kell még venni a 3oc4-es Minisztertanácsi rendeletet. Ez olyan lehetőségeket ad a termelőszövetkezeteknek ós ha ezt kihasználják, egy éven belül nem lesz gyenge termelőszövetkezet. A tervezésnél a növénytermelés mellett előtérbe kell helyezni az álllattenyészté.st. ^ég mindig van a tsz-ekben olyan áll8t, amit csak tartanak, eszi a takarmányt, de haszna nincs a tsz-nek belőle. Még annyit a tervkészítésről - hogy a zárszámadás után helyes lesz ha ismét visszaviszik a tagság elé ós megmagyarázzák, hogy mit miért kell ugy tervezni ahogy tervezték és milyen lehetőséget biztosit a termelőszövetkezetnek állatok beállítása, termeivényeik arányának elosztása, ahogy most van a tervben. Megy kell magyarázni, hogy miért van ez igy jól. Felvetődött néhány javaslat, ezekre szeretnék reagálni. 1./ Elvileg foglaljunk állást abban, hogy egy községben lehetőleg egy, vagy esetleg két termelőszövetkezet legyen. 2./ Az uj termelőszövetkezetek szervezése mellett nagyon komoly gondot kell fordítani a régi termelőszö-rvetkezetek megerősítésére, számszerű fejlesztésére is. Most ugy néz ki, hogy az erő arra tolódott, hogy szervezzük a. termelőszövetkezeteket, a régi termelőszövetkezetekkel való foglalkozást pedig elhanyagolják a párt ós állami szervek. 3./ Az uj termelőszövetkezeteket hathatósabban kell segíteni. A Megyei Tanács a megalakult termelőszövetkezetek megsegítésére küldjön ki egy agronómust. Ha kell, a községi gazdasági felügyelőt bízza meg, hogy konkrétan egy termelőszövetkezetnél maradjon, ott edjon naponta segítséget. 4-./ Haladéktalanul be kell indítani a vagyon-felmérést az uj termelőszövetkezeteknél. Felkérjük a Megyei Tanács illetékes osztályát, hogy a jövő héten kezdjék ezt.meg a járási illetékes osztályokkal egyben. 5./ Helyes elvi álláspontot elfoglalni abban, hogy a termelőszövetkezetek olyan igényeket ne' támasszanak a belépni szándékozók elé, hogy különböző pénz és termény összegeket szabnak • meg. Ezzel a Megyei Párt VB. nem érhet egyet.
