MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1989

67. ő. e. 1989. március 28. (224-262. o.) - 4. Az 1988. évi pártfegyelmi helyzet alakulása és a pártfegyelmi bizottságok, a pártalapszervezetek fegyelmi munkája. Tájékoztató: 255-258

Minden eddigi időszaktól bonyolultabban alakult tehát az 1988-as évi politikai szféra s annak részeként a párt belső állapota. A központi és megyei vezetés nem kellően törődött a tagság meggyőzésével, felvilágositásával, aztán a robbanásszerű sok változás megértés hiányában feszültség feldusulásához vezetett. A régi, bizalmon és kötelességen alapuló fegyelem, rend felborult uj még nem alakult ki. A mostani polarizált és hullámzó egység, fegyelem a társadalom állapotának velejárója, ugyanakkor előidézője annak, hogy az MSZMP nem tudja kellően mozgósítani tagságát, nem tud gyorsan tullenni a bajokon, a megújulás is hosszabb időt vesz igénybe és nagyobb kinok közepette megy végbe. Sőt, ha a központi vezetésben továbbra is egységhiányt tapasztal a tagság, a párt élcsapatszerepének elvesztése, széthullásának veszélye áll elő. A politikai és cselekvési egység hiányának szubjektiv oka is van Somogyban. Egyrészt, hogy a tagság jó része türelmetlen, ugy látszik, nem veszi tudomásul, hogy a stabilizálás több évet igénylő munka s bizonyos kényszerlépéseket is szükségessé tesz. Csökkent az a hányad, mely vállalja a politikai munkát, próbál tisztázni kérdéseket környezetében. Egy része nem érzi felelősségét pártja sorsáért. Sokan a politikai harc, a felelősség elől "menekültek" a mozgalomból, vagy visszahúzódókká lettek. A pártbüntetések mennyisége nem ezt a rosszabbodó állapotot tükrözi

, mert soha nem volt ilyen kevés a felelősségrevonás /122/. Határozatok végrehajtásának elmulasztásáért 3 főt, pártélet, -megbizatás elhanyagolásáért 2 főt büntettek meg, pedig a probléma e két területen sokkal nagyobb, a pártirányitás és tömegkapcsolat gyengülése a bizonyiték rá. Tény, hogy a nagyszámú kilépéssel /2.221/, törléssel /441/, jó pár olyan személytől vált meg a párt, akinek mulasztása-vétsége volt, de igy egyszerűbbnek találták a megoldást. A másik szubjektiv tényezőként kell emliteni a megyei pártbizottság vezetésének késlekedését az országos pártértekezlet utáni tennivalók megfogalmazásában. Az állásfoglalás és a radikális személycserék által megyénkben is előidézett megnyugvás, pártegység nem lett kihasználva induló energiaként. Ugyanis nagy a valószinüsége annak, hogy egy dinamikus erőfeszitéssel megelőzhettük volna a pártmozgalom beszűkülését a személycserék irányába, majd annak elégtelensége miatt a pártértekezlet követelése felé. A vizsgált évben is az állampolgári fegyelmet sértő vétségek adták a pártbüntetések nagy többségét /87 %/. Ez a magas százalék azért van, mert itt hatósági és munkahelyi döntések adják az alapot - kényszerpályát - a párt reagálásának. A törvénybe ütköző cselekményeket elkövető párttagok aránya kedvezőnek mondahtó A,4 %/, és