MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1989

67. ő. e. 1989. március 28. (224-262. o.) - 4. Az 1988. évi pártfegyelmi helyzet alakulása és a pártfegyelmi bizottságok, a pártalapszervezetek fegyelmi munkája. Tájékoztató: 255-258

alig haladja meg az országos átlagot. Csökkent a munkaerkölcs megszegése is a párttagok részéről, ami az alkoholfogyasztás ellenőrzésével és a várható következmény visszatartó hatásának is köszönhető. A fegyelmi helyzetképnél szükségesnek tartunk még pár összefüggést bemutatni: például, hogy a munkások és parasztok aránya a pártbüntetést kapottak között valamit emelkedett, s meghaladja a taglétszámon belüli helyzetüket. Nem kedvező a politika a párt tömegkapcsolata szempontjából a vezetői réteghez tartozók fegyelmezettsége sem /16 %/. Rajtuk kivül is voltak, akik - főleg anyagias szemlélet - hozzájárultak a vezetőellenes hangulat felerősödéséhez. A nők fegyelmezettek, de a kilépettek, töröltek között meghaladták a 25 százalékot. A pár éve felvettek felelősségrevonása viszont emelkedő tendenciát mutat /11,5 %-ról, 18 %-ra/ és a kérdés komolyságát növeli, hogy a kikerültek között is hasonló az arányuk. /A tagfelvétel viszont nagyon gyenge volt./ Hogy a körülményekhez képest nem rosszabb a fegyelmi helyzet megyénkben, az a pártmunkának - hiányosságaival együtt - is köszönhető, mert valamit ellensúlyozott a negativ hatásokból. A megyei és városi pártbizottságok kaptak tájékoztatást a területük fegyelmi helyzetéről, megismerték és jóváhagyták a fegyelmi bizottságok munkaterveit. Pártapparátusok, titkári értekezletek ismétlődő témája volt a fegyelem erősítése. Mindezek mellett azt tapasztaltuk, hogy a politikai bizonytalanság

, a párt vezető szerepével kapcsolatos további lazulások gyengítették a pártfegyelmi munka hátterét, alapját. Ehhez még társult a tagság érzékenysége, a sok kilépés, ami azt eredményezte, hogy bátortalanabb lett a mulasztások, cselekmények elbírálása. Nem sikerült például sem a pártszervek, sem az alapszervezetek szemléletén változtatni a vonatkozásban

, hogy komolyabban kérjék számon a párttagsággal szorosan összefüggő kötelességeket, mert ellaposodik a pártélet, nem érvényesül a vezető szerepe, ha a párt politikája nem valósul meg. A megyei és a városi jogú pártfegyyelmi bizottságok munkája folyamatos volt, törekedtek az éves programjaik végrehajtására /csak Fonyódon volt probléma, ahol a pb nem törődött velük/. Általában kevés személyi ügyben kellett eljárniok, inkább a közbeeső pártszervek és alapszervezetek segítése képezte munkájukat /helyszíni konzultációk, témavizsgálatok/. Itt külön érdemes megemlíteni, hogy Siófok kivételével mindenütt felkészítették az 1988-ban létrejött uj pártbizottságok /51/ fegyelmi bizottságait /Barcson és Kaposváron a pb-titkárokat is/. E pártszervek nagy többsége még nem végzett érdemi munkát /személyi ügyben 3 járt el és tanát is