MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1988

66. ő. e. 1988. október 7. (94-215. o.) - 1. Az ideiglenes munkabizottság jelentése a megyei párbizottság tagjaival folytatott beszélgetés tapasztalatairól. Jelentés: 96-122

/Itt 54 Visszatérve erre a kritikus hangulatra, amely elbizonytalanodást, netán türelmetlenséget okoz a mindennapokban is, sőt hellyel-közzel bénultsághoz is vezet, valóban ezzel a fajta pesszimista, borúlátó szemlélettel nem lehet megoldani az előttünk álló feladatainkat, legyenek azok gazdaságpolitikai, vagy társadalompolitikai feladataink. Az itt emlegetett kapaszkodókat nekünk folyamatosan számba kell venni, sőt úgy gondolom, hogy ezeket a kapaszkodókat folyamatosan gyarapítani is feli, azt a hitet, ami a párttagságban jelen van, folyamatosan erősíteni kell annak ellenére, hogy egy csomó gáttal, az elkövetkezendő időben számolnunk kell. Milyen gátakra gondolok? Amire több elvtárs is utalt. Az említetteken túl mindenekelőtt a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai tevékenységünkre vonatkozik. A tisztázatlan dolgok között, amik még vannak jócskán, amiről a Tóth elvtárs is beszélt, akár az ideológiai munkánkban, akár néhány társadalompolitikai kérdésben, még nehezebb a pártegységet és a cselekvési egységet erősíteni. A nyilatkozatokban, amiket lehetett a legfelsőbb szintű vezetőinktől is hallani, nem gondolták kellően végig ennek politikai hatását. A párttitkárok, a tisztségviselők, de rajtuk keresztül az egész párttagságnál folyamatosan gondot jelent az, hogy ha adott témáról három hónappal ezelőtt mást mondtunk, mint három hón appal képsőbb. Nem tudják, nem is akarják megérteni a párttagok egy része, hogy hogy lehet egy szocializmust építő országban egy olyan párt, amelyik fölvállalta ezt a történelmi szerepet, három hónapon belül ekkora eltérések a különböző nyilatkozatokban. És nekünk ez tetszik, vagy nem, az életünkben ez folyamatosan jelen van. Ez általában negatív hatást, szinte azt mondom bizalmatlanságot, ingatagságot vált ki a párt tagjaiban, a szervezeteiben. A Központi Bizottság-i határozat, amely arra vonatkozott,hogy a párt legfontosabb kérdéseiről először a pártban kell vitatkozni, először ott vívjuk meg ezeket a nézetkülönbségeket, és utána lépjünk ki velük az "utcára". Mert az egész pártegység szempontjából ekkor teszünk jól és ez a követendő út. Különösen még ha ezt az úgymond jelenlévő tisztelt elvtársak meg is értik, ennek a fontosságát, jelentőségét ebben az időszakban, ezt még kevésbé érti meg egy egyszerű párttag. Már pedig ez a párttagság, ez az egyszerű párttagság többségéből áll és tevődik össze, és mi a politikai munkában eltévesszük azt, hogy folyamatosan ezzel a nyolcszázezerrel kell politizálnunk. Ezt szemelőtt kell tartani és őket kell folyamatosan meggyőzni a párt politikájának a helyességéről. Felgyorsultak az események. Kapkodjuk mi is a fejünket és tőlünk, akiktől leginkább elvárnák azt, hogy bizonyos kérdésekben magyarázattal szolgáljunk, meggyőző munkát végezzünk, egy csomó kérdésben ugyanúgy bizonytalanság van, mint a párt egyes tagjainál, az alapszervezetekben dolgozó tagjainál. Az új fordulatra, ami az országos pártértekezleten megtörtént, az új jelenségekre vagy ezek kezelésére, a mi pártunk egésze nem készült fel időben. És ez egy nagy baj. Sorozatosan szinte olyant akarunk magunktól számonkérni, amit holnap kell majd megvalósítani. így is mondhatnám, hogy a holnapot akarjuk számonkérni már ma valamennyiünktől. Szeretném hangsúlyozni, hogy a józan mérlegelésre van szükség, de ez nem jelent egy ráérős tempót. Olyan dolgokban, amihez a párt illetékes szerveinek a határozata, meg véleménye szükséges, nem ildomos azért előreszaladni, ne türelmetlenkedjünk ezekben a kérdésekben, mert a türelmetlenség, a lassan ebből adódó harag nem jó tanácsadó. És most azon jelszó alatt, hogy most minden demokratikus, meg mindent a megújulás jegyébe teszünk és közben fölrúgjuk a saját, korábban elfogadott, jónak vélt határozatainkat, meg elveinket, ezt azt hiszem a gyakorlatban nem szabadna folyamatosan tenni. Azt mondom, hogy ami elfogadott és időtálló, azokat becsüljük meg. Ilyen helyzetben kell nekünk politizálni és ez valóban nem könnyű. Nagyon nehéz helyzetben van most a mi pártunk. Egyik oldalról reálfolyamatok nem azok az eredményeket mutatják, amit mi szeretnénk, a másik oldalról meg tudatilag azt szeretnénk, ha minél gyorsabb eredményeket érjünk el. És ez sajnos a mindennapokban nem így van, nagy ellentmondást szül, akár még a tettrekészség gyorsításánál is.