MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1988

66. ő. e. 1988. október 7. (94-215. o.) - 1. Az ideiglenes munkabizottság jelentése a megyei párbizottság tagjaival folytatott beszélgetés tapasztalatairól. Jelentés: 96-122

4fcfn 44 Az átvilágításnak természetes velejárója, hogy őszintén feltárja azokat a problémákat, ellentmondásokat, amik a vizsgált területen fellelhetők és amik szépen sokszor ismerten, vagy ismeretlenül a mélyben lappangtak, és egy őszinte átvilágítás kapcsán a felszínre kerülnek. Meg kell, hogy mondjam, amikor aztán az asztalra kerül egy csomó probléma, személyes vonatkozású dolog, rossz módszer és egyebek, akkor borzasztó gyötrelmes dolog ezekkel őszintén szembenézni, azonosulni, elfogadni és magunkévá tenni, őszintén, nyíltan, önkritikát vallani, és gyakorolni, de az már bebizonyosodott nem egyszer, hogy ez nagyon célravezető dolog. Az a véleményem, nagyon jó, hogy ezt tettük, és azt is hozzáfűzném ehhez, hogy ennek általában nem az szokott lenni a végeredménye, hogy az önvizsgálatot végző, az átvilágítást végzők bedobják a gyeplőt, felmondják a szolgálatot, hanem az őszinte önvizsgálat alapján tudomásul veszik mi az, amit eddig nem jól csináltak, és nagyon lelkiismeretesen megpróbálják a helyes utat és módszereket megtalálni és kötelességüknek érzik azt, hogy az elkövetett hibákat kiküszöböljék, és a kidolgozott, vagy megtalált, vagy közösen kialakított jobb módszerek alapján tovább dolgoznak. Nekem az a véleményem, hogy a célravezető elsősorban ez lehet. Néhány kritikai megjegyzés elhangzott a testületi munkával kapcsolatosan, akár a végrehajtó bizottság munkájára, vagy konkrétan a tagok munkájára, szereplésére vonatkozóan. Természetesen nekem is az a kötelességem, hogy felelősséget vállaljak mindabban, amit nemcsak a végrehajtó bizottság, hanem ez a testület nem jól csinált eddig. Igaz, utólag könnyű okosnak lenni, az elszalasztott lehetőségek, a ki nem használt lehetőségek azért mindenkinek kell, hogy nyomják a lelkét, lelkiismeretét, és ezzel őszintén szembe is kell néznünk. Egyetértek a munkastílusra vonatkozó megjegyzésekkel, véleményekkel. Teljes mértétkben azonosulok azzal a kezdeményezéssel, hogy ha nem tiszta és egyértelmű a munkamegosztás konkretizálása a testületek, illetve az apparátus között, akkor ezt pótolni, vagy pontosítani kell. Azzal is egyetértek, hogy alternatív javaslatok jöjjenek. A végrehajtó bizottság elé már jónéhány olyan előterjesztés került, ahol alternatív határozati javaslatok voltak. Ez inspirálja a testületi tagokat arra, hogy gondolkodjanak, nem előre lefutottnak tekintik a dolgot, és a saját véleményt érvényre juttathatják. Többször szóvátettem már, de itt is megragadom az alkalmat - véleményem szerint nemcsak, hogy alternatívákat kell a döntésekhez előterjeszteni, hanem - rövidebb, tömörebb előterjesztéseket kell készíteni. Tudom, hogy ez nem könnyű, de ez lehet a célravezető. Ha olyan anyag kerül a testületek elé, amelyek tele vannak a politikai zsargonnal, meg a formális megfogalmazások tömkelegével. Arra törekedni, hogy a lényeget megfogja. Tudom, hogy ez fárasztó, és időtrabló, és sokszor az értelmet is megzavarja, értelemzavaró. Valaki szólt arról, hogy milyen előterjesztések kerülnek egy minisztertanácsi ülés elé. Ez is egy példa, szabad tanulni onnan, ahol ezt jobban csinálják. Szerintem nincs értelme a 7-8 oldalas, vagy 10 oldalas előterjesztéseknek, elveszik benne a lényeg. A kihelyezett ülésekkel, meg a pártbizottsági tagoknak, a végrehajtó bizottsági tagoknak az ülésekre való meghívásával kapcsolatban teljes mértékben egyetértek, sőt azzal is, hogy jelentkezzen, határozza el saját maga a pártbizottsági tag, akit érdekel a téma, az jöjjön el és halgassa meg és mondja el a véleményét. Gondolom jobb beletekintést nyújt az, hogy ha személyesen vesz részt a munkában, és ott tapasztalhatja, hogy milyen módon születnek azok a javaslatok, előterjesztések, amik ide kerülnek a pártbizottság elé. A munkastílus nem minden. A mai életben egyre inkább előtérbe kerül az a kérdés, hogy nem elég az, hogy hogyan és mennyit dolgozunk, az kell, hogy eredménnyel dolgozzunk. A munka hatékonysága gyenge, így kell ezt megfogalmazni. Mert hiába lesz közmegelégedésre jó az előterjesztés, hiába lesz tényleg szépen megfogalmazva, meg talán alternatíva is, végeredmény-centrikusán kell dolgozni. Ez a gazdasági-társadalmi életben ma egyértelmű követelmény és a pártban sem lehet ettől eltekinteni. A mérce az lesz, hogy a végzett munka milyen eredményre vezet. Fölvetődött itt a kérdés, hogy mi múlik a párton? Azt hiszem a Tolnai elvtárs úgy fogalmazott, hogy a szocializmus. Még a párthoz kapcsolódóan a Deák elvtárs kicsit felháborodottan ecsetelte azt, hogy minden problémáért, bajért a pártot teszik felelőssé. Minden problémának a megoldását a párttól várja a közvélemény. Nekem az a véleményem,