MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1988

66. ő. e. 1988. október 7. (94-215. o.) - 1. Az ideiglenes munkabizottság jelentése a megyei párbizottság tagjaival folytatott beszélgetés tapasztalatairól. Jelentés: 96-122

- 36 - <r?2Tóth János elvtárs, megyei titkár A jelentés értékelésével, a szóbelivel szinte teljesen egyetértek, különös vitatnivalóm vele kapcsolatban nincs. A személyre vonatkozó kritikát is elfogadom, de úgy érzem, hogy erről a pulpitusról is kifejtettem a pedagógusokkal, a pedagógusok helyzetével kapcsolatos nézetemet, nem is kellett hozzá ideológiai titkárnak lennem, hanem még siófoki első titkár koromban nem változott ezzel kapcsolatosan a nézetem. Sajnos, hogy olyan nehéz helyzetben vannak, mint amilyenben vannak, nem rajtunk múlik és nem is Önökön múlik. Azt hiszem, hogy mindenképpen többet tehetek annak érdekében, hogy ezeket a nézeteket, vagy a nézeteimet jobban ismerjék meg a pedagógusok. Kedves elvtársak, egypár lényegesebb kérdésre próbálok utalni, amely a beszámolóban van, de bizonyos értelemben vitatkozók is egy-két olyan kérdéssel, amit én a magam részéről vitásnak tartok. Itt úgy is igényként vetődött az föl, hogy nincs vita a pártbizottsági üléseken. Tényleg alakuljon ki még akkor is, ha esetleg ez nem lesz olyan ragyogóan megfogalmazott, minthogyha előre leírta volna az ember. Az első ilyen kérdéskör az alapszervezetekkel kapcsolatos. Több oldalról vetődött fel ez a kérdés. Mindjárt úgy indított a Resch elvtárs és gyakorlatilag Tolnai elvtárs és majdnem mindenki foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. Nagyon fontosnak tartom. Én úgy érzem, hogy nem rossz még az a kifejezés se, nagyon klasszikus, hogy ott csattan az ostor. Ott van a vége. Hogyha a vége nem jó, akkor hiába születnek ragyogó határozatok, központi, megyei, városi és közbeeső szinten, ha az alapszervezetek képtelenek ezt megvalósítani. Mindig azok közé tartoztam, akik azt mondták, hogy nem lehet jó az a határozat, amit képtelenek az alapszervezetek végrehajtani. Bármilyen jónak tűnik. És nekünk ilyen szempontból azt hiszem a következő időszakban nagyon sok tennivalónk van. Sok tennivaló van a saját képzésünket, továbbképzésünket illetően, és nagyon sok tennivaló van az alapszervezeti képzést és továbbképzést illetően is. Hadd mondjak egypár olyan tendenciát, ami mindenképpen nyugtalanító a számunkra. Ebben az esztendőben nagyon komolyan visszaesett a káderképzésben és a tömegpolitikai továbbképzéseken résztvevők száma. Miért tartom én nagyon komoly gondnak ezt? Azért mindenekelőtt, mert úgy érzem, hogyha mi a következő időszakban eszmei-politikai módszerekkel, mozgalmi módszerekkel akarunk vezetni, azaz a rációra akarunk elsősorban alapozni, akkor mindenképpen szükség van arra, hogy az alapszervezeti szinten és középszinten is meglegyenek és fölső szinten is azok az emberek, akik minden körülmények között képesek ellenféllel, adott esetben még az ellenséggel is vitába bocsátkozni, és az igazunkat, a véleményünket megvédenünk. Nem könnyű megváltoztatni ezt a tendenciát. Nem könnyű azért, mert mindnyájan tudjuk, nagyon komolyan visszaesett a politikai munka, a közéleti tevékenység presztízse az elmúlt időszakban. Nem véletlenül természetesen. Az, hogy a közéleti tevékenység visszaesett, ez általános. Viszont az, hogy ezzel párhuzamosan mi abban gondolkodunk, és nagyon frekventált egyének is azt mondják, hogy meg kell gondolni, hogy a pártiskolákkal, az oktatási igazgatóságokkal a megyékben mi történjen. Nem lenne baj, mert tényleg végig kell ezt gondolni, úgy képezni, ahogy képeztünk eddig, valószínű hogy nem lehet. Jobban meg kell gondolni, hogy mikor, kit és hogyan kell képezni. De hogy sokkal több káderre lesz szükségünk az új elképzeléseknek megfelelően, ez meggyőződésem. Éppen ezért egyáltalán nem tudom elfogadni, akik mondják, mindjárt csatlakoznak hozzá, hogy ebből nem is jöhet más ki, csak az, hogy az oktatási igazgatóságokat vissza kell fejleszteni. Azért utaltam én erre, hogy elképzelhető, hogy egy-két esztendő alatt nem tudjuk mi ezt a tendenciát megváltoztatni, ami most kialakult ebben az esztendőben. De egy kicsit azért jelentkezett már az elmúlt évben is. De a következő években nekünk ezt a tendenciát meg kell változtatni, hogy minden szempontból vitaképesek, vitapartnerek legyünk. Végrehajtó bizottsági ülésen mondtam, hogy röstellem már mondani: az egyháznak, a római katolikus egyháznak ezer esztendeje volt arra, hogy azt a káderstruktúrát alakítsa ki, ami van neki az országban és a világban. Nekünk azért, akárhogy is nézzük, maximálisan számolva is 43