MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1988

66. ő. e. 1988. október 7. (94-215. o.) - 1. Az ideiglenes munkabizottság jelentése a megyei párbizottság tagjaival folytatott beszélgetés tapasztalatairól. Jelentés: 96-122

7 >^ - 16 ­Elvtársak, a demokráciát én nem csak hirdettem, nem csak szóltam róla, nem csak tiszteletben tartottam, hanem a saját munkámban mindig alkalmaztam is. Ezt fele­lősséggel merem állítani. Lehet, hogy valaki ennek az ellenkezőjét tudja, hajlan­dó erről vitatkozni. Sokan felvetik és én magam felé is felvetettem elvtársak, a jelentésben is elhangzott, lehettem volna sokkal határozottabb bizonyos esetekben. Természetszerűleg. Én ezt egyértelműen elismerem. Talán markánsabb egyéniség is lehettem volna, és a szerénységet háttérbe szoríthattam volna. Elismerem elvtársak. Lehettem volna. Nem biztos, hogy ez célravezető lett volna. Vagy pl. sok kérdésben, főleg a koncepciók kialakításánál előrelátó. Elismerem elvtársak, igen, lehettem volna. Vagy személyi kérdések kezdeményezésében talán bizonyos kérdésekben, bizo­nyos esetekben sokkal körültekintőbb, vagy talán sokkal előrelátóbb. Igen. No, de azt hiszem, hogy az ember így kerek, hogy vannak jó tulajdonságai, és vannak ke­vésbé jó tulajdonságai. Ez az egyik oldal, amiről pár mondatot szóltam, hogy ez elegendő-e egy vezető egyéniséghez, ezt döntse el a tisztelt pártbizottság. Ez nem az én feladatom eldönteni. A dolog másik oldala, és ez kapcsolódik szorosabban a felfogáshoz, a hitvalláshoz, a munkához. És elnézést kérek, senkit nem bántva, de ha egyéniségemtől eltérően egy kicsit, egy pár kérdésben sokkal erősebben fogalmazok, mint ahogy eddig azt a tisztelt testület hallotta tőlem. Én azt hiszem, ez is a nyíltsághoz, ez is a tisztességhez, a becsülethez tartozik. Elhangzott itt a hozzászólásokban, és a beszélgetések során, hogy senki, egy pillana­tig nem kérdőjelezte meg a szocializmus a létét.Hitvallásom egyik sarkallatos pontja, és azt hiszem az én életkorom alapján elmondhatom, hogy én a szocializmusra tettem fel az életemet. Hozzá szeretném fűzni, és azt hiszem, ez megint eldöntendő kérdés: szolgáltam meggyőződésem szerint, tudásom szerint még akkor is, ha néha-néha ebbe a szolgálatba és ezt a szót aláhúznám: néha-néha bizonyos hibák is becsúsztak. Még hozzá szeretném tenni, tettem ezt meggyőződéssel. Rendkívül sok szó esik ma, rendkívül széles körben, nemcsak pártkörökben, a megúju­lásról. Hogy fogom én föl a megújulást? Mindenekelőtt a szocializmus vonatkozásában történő megújulásnak a szavait. Én ezeket a szavakat nem vagyok hajlandó elfogadni, nem vagyok hajlandó magamévá tenni, és nem vagyok hajlandó elfogadni az új jelzők­kel teleaggatott szocializmust. Mire gondolok? Nem vagyok hajlandó magamat azonosí­tani ilyennel, hogy emberarcú szocializmus, hogy demokratikus szocializmus, hogy át­meneti szocializmus és hadd ne soroljam tovább. Én a szocializmussal vagyok hajlan­dó azonosítani magamat. És nem a teleaggatott, ma divatos képekkel és fogalmazások­kal. Azt hiszem, teljesen világos, amit én ezekkel ki akarok fejezni. Meggyőződésem, és ezt is vallom hittel, hogy az elkövetett hibák magát a szocializmusnak a létét nem kérdőjelezhetik meg. Mire gondolok itt, milyen hibákra? A szocializmus tudatos elferdítésével találkoztunk. Szolgáltuk? Szolgáltuk, idősebb korosztályra értem, elv­társak. Másoltunk modellt? Másoltunk. Centrális elemek túltengtek a mi munkánkban? Túltengtek. Hittük, hogy akkor az jó és az a helyes. Volt hibás gazdaságpolitika? Rendkívül sokszor találkoztunk vele. A párttagság részére csak a végrehajtó szerep volt biztosítva, hosszú évtizedek alatt? Igen. De véleményem szerint mindez a hibás gyakorlat a szocializmus létét nem kérdőjelezi meg. Lehet, hogy ezen az elvtársak közül akarnak vitatkozni. Én hittel vallom, és ne értse félre senki, aki ebben a teremben ül, hogy ami a múlt­ban volt, az minden nem volt szenny, az minden nem volt rossz, és elvetendő, a mai divatnak megfelelően mindent megtagadó. A hangsúlyt erre tenném. Ennek az ellentétes párja. Tisztelt pártbizottság, arról sem vagyok meggyőződve, hogy minden, ami ezután lesz, amit kidolgozunk, elképzelünk, vagy a gyakorlatban alkalmazni kívánunk, az min­den helyes és minden üdvözölendő. Majd azt az élet el fogja dönteni egy hónap múlva, fél év múlva, egy év múlva, x idő múlva. Tehát a frontok ne keveredjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents