MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1988

66. ő. e. 1988. október 7. (94-215. o.) - 1. Az ideiglenes munkabizottság jelentése a megyei párbizottság tagjaival folytatott beszélgetés tapasztalatairól. Jelentés: 96-122

- 8 Úgy érzem, hogy a jogszabályi változások is az önkormányzatot akarják erősíteni, tehát az irányító szervezeteknek is menedzselő, szolgáltató, segítő szervezetté kell válni, ott és akkor kell segíteni, ahol és amire a helyieknek szüksége van. Bízom benne, hogy a főhatóságok is elismerik a megyei törekvést. A Somogy Megyei Tanács által elfogadott új szervezeti elképzelés a városi és a községi szakigazgatási szervekhez is közel áll, mert csak 6 és nem 14 osztály fogja végezni az irányítást. De az új szervezet is annyit ér, amennyit majd a dolgozók a maguk munkamódszereivel produkálni tudnak, mert a feladatokhoz kell idomulni és ehhez a fejekben is rendet kell teremteni. A megye csak úgy tud korszerűen irányítani, ha megfelelő alanya is lesz az irányításnak. A több mint 300 ezer ember ügyét a községi és városi tanácsoknak kell kielégíteni, ehhez pedig jól felkészült szakapparátusra van szükség, amelyet anyagilag, erkölcsileg meg kell becsülni, vissza kell állítani a helyi tanácsi munka presztízsét. A kétszintű ig azgatásra való áttéréssel a községi apparátusnak ugyanazt a feladatot kell végezni, amelyet jelenleg a városi apparátus végez. Ha ez így igaz, akkor miért van szükség a bérnomenklatúra differenciálására. Ha fontos, hogy a vb-titkár szakember legyen, akkor becsüljük meg. Egy városi osztályvezető átlag havi jövedelme 15-16 ezer forint, a községi vb-titkáré pedig 11 ezer forint; a városi ügyintézők bére 10-11 ezer forint, a községieké pedig 6 ezer forint. Úgy gondolom, hogy erre országosan is oda kell figyelni. A városoknál az ügyintézőknek maximum két területet kell ismerni, a községekben a 8-10 fős apparátusnak univerzálisnak kell lenni. A helyi tanácsi tisztségviselő társaimmal bízom abban, hogy ez a szervezeti változás a munkamódszer-változást is hozza és ahhoz is hozzásegít, hogy a városoknál lévő közreműködői bérek a rászoruló községekhez kerülnek. Úgy gondolom, hogy fontos ezek rendezése, mert a lakosság hangulata, közérzete, igazgatáshoz való viszonya szempontjából nem közömbös, hogy az ügyet hogyan, milyen színvonalon és mennyi idő alatt intézik. Tolnai Sándor elvtárs, pb-tag Figyelmesen tanulmányoztam a kiküldött pártbizottság írásos anyagát, és ugyancsak nagy figyelemmel hallgattam Dévényi elvtárs szóbeli előterjesztését. Megmondom őszintén, régóta vagyok pártmunkás, de ilyen tartalmas anyagot ritkán hallottam, vagy talán nem is hallottam. Rendkívül komoly és felelősségteljes munkát végzett ez a bizottság és úgy érzem, hogy elismerés illeti a kollektívát és minden tagját. Túlzás nélkül felfokozott várakozással tekint mai ülésünk elé a megye párttagsága és társadalma. E tekintetben a pártbizottságnak is személy szerint a testület minden tagjának nagy a felelőssége. Vitánk, állásfoglalásunk, döntésünk megfelel-e ennek a várakozásnak. Véleményem szerint a mai feladatunk kettős. Egyrészt: melyek a mi somogyi teendőink az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódóan, másrészt, hogy az eredményes végrehajtás személyi feltételeit miként tudjuk megteremteni. Másként fogalmazva: a pártbizottság önmaga végzi el ezt a kettős feladatot, vagy a megyei pártértekezlet. A megoldást illetően a városi tapasztalataim szerint a párttagság véleménye megoszló. De bátorkodom kijelenteni, hogy a többség inkább a pártértekezlet felé hajlik. Magam is komoly dilemmában vagyok, mert meggyőződésem, hogy a lényeg a tartalom, nem a forma, az, hogy hogyan érvényesül a munkában az országos pártértekezlet szellemisége, a megújulás, a radikális reform elgondolásaink megvalósulása, a politikai-társadalmi-gazdasági-szellemi életünkben, de a megoldás módját megkerülni úgy érzem, nem tudjuk. Ha azt mérlegelem, milyen ennek a megyének a mai politikai-társadalmi-gazdasági helyzete, milyenek a közállapotok, továbbá milyen ennek a testületnek az eddigi munkája, felkészültsége, meg tud-e felelni az előttünk álló feladatoknak, akkor úgy érzem, hogy alkalmas. Tehát az objektív mérce