MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1987

63. ő. e. 1987. január 28. (2-129. o.) - 1. A központi bizottság 1986. december 28-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-7

<rr körű alkalmazásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt eddig is megkülönböztetett figyelmet fordított e területre. Megállapította azonban azt is, hogy a cselekvési programok egyes területeken nem járták eredménnyel. Ez a KB ülés, ill. előterjesztés nem a fejlesztés konkrét céljainak a meghatározására van hivatva, hanem arra, hogy az ehhez szükséges társadalmi és gazdasági feltételrendszer radikális javítását határozza meg és tűzze ki célul. Az ezirányú fejlesztés alapvetően függ a párt gazdaságpolitikai gyakorlatától. A párt gazdaságpolitikai gyakorlata nagymértékben segítheti, de lassíthatja is a műszáki fejlesztést. A gazdaságirányítási döntések egy része az eddigi gyakorlatot figyelembe véve nem egy esetben a műszaki fejlesztés ellen hatott. Ezt az egész gazdaságirányítás további fejlesztésénél,korrigálásánál és javításánál figyelembe kell venni. A műszaki fejlesztés gyakorlata, amelyet a magyar népgazdaságban folytatunk, a jövőben nem folytatható, és ebben radikális változtatást kell 1987-től végrehajtani. Foglalkozott azzal, hogy milyen a magyar népgazdaság hazai műszaki fejlettségének az állapota. Ezen a területen reális értékítélet kialakítása szükséges. Nem kell tagadni a műszaki fejlesztés terén elért eredményeket, de azt is egyértelműen meg kell foglalmazni, hogy mely területeken nem kielégítő, nem célravezető, nem átgondolt a műszaki fejlesztés iránya és aránya. A műszáki fejlesztést minden országban alapvetően a nemzetközi mércével kell mérni. A magyar népgazdaság műszaki fejlettségi állapotát vizsgálva, egyes területeken jelentős eredményék mutatkoztak, ilyen pl. a gépjárműipar, az elektronikai ipar, egy sor húzóágazat, azonban azt is megállapíthatjuk, hogy egy sor olyan iparágban, amelynek termékeire a világpiacon is nagy szükség lenne, a műszáki fejlesztés rendkívül differenciált. Mi az, amit rendkívül pozitívan kell a magyar műszáki fejlesztés tevén értékelni? Az egyik ilyen az atomerőmű üzemeltetése és hatékonysága. Megállapította, hogy a paksi atomerőmű szinte az első kettő között van a világon. A műszáki fejlődést és fejlettséget mutatja, az atomerőművi számítógépes mérő-, adatgyűjtő- és feldolgozó rendszer. Szinte egyedülálló a világon, amit Pakson e területen megvalósították. Az elektronikus méréstechnikában rendkívül komoly eredményéket értünk el a műszáki fejlesztés terén. A számítástechnika alkalmazása egyre inkább érezteti hatását, egyre gyorsuló fejlődést mutat az országban szinten minden területen. A növényi alapanyagoknál a vírusmentes szaporítóanyagok kikísérletezésében szinte egyedülálló eredményéket értünk el a világban. A műszáki fejlesztésnek egyértelmű bizonyítéka azoknak az új gyáregységeknek a megvalósítása, Vagy gyáraknak a létrehozása, amely különböző alapanyagokat gyárt, és ezt a világ minden részén megfelelően tudják értékesíteni. A műszaki fejlesztés rendkívül előretört a finomvegyiparban, ennék az eredményességét a kapitalista világ is elismeri. Utált az új gyógyszer hatóanyagoknak a kísérletezésére és létrehozására, amely a műszaki fejlesztés révén tudott ilyen előkelő helyet elfoglalni, és nem utolsósorban megemlitette a hazai mezőgazdaság elért eredményeit, amelyre ugyan a műszáki fejlesztés vonatkozásában kevés anyagi eszközt fordították, de ennek ellenére nagyot fejlődött. Foglalkozott azzal, hogy melyek azok a területek, ahol lemaradást észlelnek. Az egyik ilyen, hogy a műszáki fejlesztés nem egyenletes fejlődést mutat, rendkívül differenciáltan jelentkezik. A műszaki fejlesztés gyengeségei a géppark átlagos romlásában vehető észre. Az országban található géppark életkora az iparban mintegy 9 év, a mezőgazdaságban mintegy 5 év. Természetesen ez rendkívül nagy szóródást mutat. A műszaki fejlesztés nem érezteti hatását a csomagolástechnikában, a raktározás, a szállítás területén, az infrastruktúrában rendkívül hiányosan jelentkezik. Ezek azok a területek, amelyekre a műszáki fejlesztés gyakorlati, anyagi és szellemi energiáját a jövőben sokkal jobban és tudatosabban kell irányítani. Elismeri és valósnak tartja azt a véleményt, hogy beruházás nélkül nincs műszaki fejlesztés, de a beruházás csak akkor vezet a műszaki színvonal növekedéséhez, ha komplex, un. fejlesztési stratégiára alapozódik.