MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1987

63. ő. e. 1987. január 28. (2-129. o.) - 1. A központi bizottság 1986. december 28-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-7

3 A műszaki fejlesztésnél alapvető követelmény a megvalósitási idő lerövidítése. Sajnos az elmúlt 10-15 év ilyen irányú fejlesztése az időtényezővel nem számolt. Csökkent a feldolgozóipar beruházási aránya, ezzel következésképpen a műszaki fejlesztés is, amely egyéb kapcsolódó iparágaknál is negativ irányban érezteti a hatását. Rendkivül negativnak tartja, hogy 50 %-nál kisebb hányadot képeztek a gépipari beruházások, és ennek a kihatása természetesen a műszaki fejlesztésnél is érezteti a hatását. A beruházásoknál nem vették figyelembe a termelésre fordítható anyag- és energiaigényeket, a műszaki fejlesztés ezekkel csak kismértékben számolt. Számos területen a hazai kutatás színvonala jónak mondható, azonban jelentős különbségek vannak egyes tudományágak között. Rendkivül kevés az új gyártmányok száma, a kutatásnál ezt a jövőben alapvetően figyelembe kell venni. Kevés a korszerű eljárásra kidolgozott kutatási téma, a gyártmány szerkezet átalakítására a kutatási intézetek nem készültek fel. A tudományos kutatás eredményei az élet különböző területein nagy késéssel kerülnek gyakorlati felhasználásra. Megvannak a kutatási eredmények, azok jók is, csak a gyakorlati hasznosítás rendkívüli módon késik. Sajnos magyar betegség, hogy elkallódnak jó, kiváló kutatási eredmények, és ezeknek a hasznát nem egy esetben más országok élvezik és fölözik le. Az alapkutatás költségvetési támogatási összege gazdasági megfontolások miatt csökkent, ezzel több szerv nem értett egyet, de ez a csökkenés ettől függetlenül évről évre bekövetkezett. Nagy szakadékot lát a különböző felsőoktatási intézmények, valamint a főhivatású kutató intézetek egymástól teljesen elkülönült kutatási tevékenységében. A műszaki fejlesztési kutatások eredményességét kedvezőtlenül befolyásolta, hogy sok szervezet foglalkozik Magyarországon ma kutatással, kutató munkával és ezeknek a kutató intézeteknek a belső szervezete sok kívánnivalót hagy maga után. A kutató intézeteknél gyerekcipőben jár az un. információs, mindenekelőtt a nyugati fejlett technikával kapcsolatos rendszer kialakítása. Sajnos a kutató intézeteknél nincs értékesítésre orientált csapatmunka., sok az emberi hiba, hiányosság, nézeteltérés, belső feszültség, és nem egy esetben a belső fegyelemmel is komoly gondok, problémák vannak. Az előadó aláhúzta és megállapította, hogy fejlett műszaki és termelési kultúra csak igényes, fejlett társadalmi kultúrával élhet együtt tartósan. A humán környezet színvonala kiemelkedő fontossággal bír a műszaki fejlesztés szempontjából. A kutatók, a műszaki fejlesztéssel foglalkozók, a műszaki szakemberek jövedelmében, keresetében rendkivül nagy szóródás mutatkozik. Egy 1960 és 1982 közötti szociológiai felmérés adatai szerint a műszakiak, a kutató intézetekben foglalkoztatottak átlagkeresete 272 %-kal nőtt, ugyanezen idő alatt a fizikai dolgozók átlagkeresete, 305 százalékkal, a nem fizikai állományba, a nem termelő szférához tartozó ágazatokban az átlagkeresetek mintegy 322 százalékkal nőttek. A műszaki és a kutatási területen dolgozók bérét, jövedelmét csak központi béremeléssel rendezni nem lehet és nem is célszerű, ezzel ő személy szerint nem is értene egyet. Kettős feladat hárul a műszákiák, kutatók bérének a növelésére: bizonyos központi keretek biztosítása, és ha a vállalatnál szükséges a műszáki fejlesztés és az előrehaladás, akkor a vállalati kategórián belül is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a műszákiákra, s hogyha ehhez párosul egy központi bérrendezés, akkor ez oldja meg az erkölcsi, illetve anyagi megbecsülést. Ahol a vállalati törekvés találkozott a központi elképzeléssel, ahol felismerték ennek a fontosságát, rendkívül erőteljesen nőtt a műszakiáknak az átlagbére. Példaként hozta fel a BHG-t, ahol 83 százalékkal növekedett az elmúlt három év alatt a műszakiak bére, ez természetesen a termékekben is megmutatkozik és a BHGrnak értékesítési nehézsége a külpiacon nincs. Pál elvtárs a műszaki fejlesztést nem különálló dolognak tartja, hanem eszköznek a kölönböző társadalmi és gazdasági feladatok megvalósításában, a műszáki fejlesztésnek ne tulajdonítsunk se kisebb, se nagyobb szerepet, mint amit a gazdaságban el kell foglalnia.