MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1987

64. ő. e. 1987. július 3. (2-77. o.) - 2. Somogy megye építőiparának helyzete a megyei pártbizottság 1979. április 19-i határozata alapján. Jelentés: 13-35 - Szóbeli kiegészítés: 36-42

"öt -T - A feszültségek között kell megemlíteni azt is, hogy a fejlesztési források beszűkülése sok helyen a gépek és berendezések műszaki állagának szintentartását is nehezíti, nem beszélve arról, hogy az elengedhetetlenül szükséges szerkezetátalakítást is akadályozza. - Végül szólni kell arról is, hogy az 1979-es pb-határozat követelményeit az építési igényekhez való rugalmas alkalmazkodásban, a munkafegyelemben, a szervezettség javításában, az indokolatlan áremelkedések megakadályozásában, a minőségi munkavégzésben, a határidők betartásában és az együttműködés fejlesztésében nem sikerült érvényesíteni, pontosabban ezeken a területeken - vállalatonként eltérő mértékben - csak részeredmények születtek. A főbb feszültségforrások ismeretében felmerül a kérdés, hogy vajon mik játszottak közre egy ilyen ellentmondásos helyzet kialakulásában. Az okok az objektív és szubjektív tényezők csoportjára oszthatók: 1./ Ami az objektív okokat illeti, ezek a pb tagjai és a meghívott elvtársak körében jól ismertek, s az előterjesztés is részletesen foglalkozik velük, ezért ezekről nem kívánok szólni. 2.1 Az előrelépés szempontjából fontosabbnak tartom azoknak a szubjektív tényezőknek a kritikus és önkritikus feltárását, amelyek a saját munkánk fogyatékosságaira, a párt és állami szerveek irányító, szervező és ellenőrző tevékenységére, illetve az építőipari szervezetekre vonatkoznak. - A szubjektív okok közül az első helyre kívánkozik, hogy nem sikerült egységet kialakítani az ágazat helyzetének és a tennivalóknak a megítélésében. Ez azzal a nemkívánatos következménnyel járt, hogy a döntések indokolatlanul elhúzódtak, s a műszaki tervekről, a technológiákról, s az építési területekről még akkor is folyt a vita, amikor már régen a kivitelezésre kellett volna koncentrálni. - A másik ilyen tén yező, hogy a megyei, területi, illetve helyi szintre tartozó döntések gyakran összekeveredtek. Ez nehezítette, esetenként szinte lehetetlenné tette a felelősség egyértelmű elhatárolását. Leszerelte a helyi kezdeményezést és a kölcsönös egymásra várás sokaknál hivatkozási alapot jelentett az intézkedések halogatására.