MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1987
63. ő. e. 1987. április 29. (130-168. o.) - 4. A két pártbizottsági ülés között végzett végrehajtó bizottsági munka. Jelentés: 158-164
A munkásőrök egymáshoz való viszonya jó. A kiképző bázis többnapos összevonásai, a rajkötelékü elhelyezés, a közösségek összekovácsolását segitve, erősitette. A parancsnokok az eddigieknél többet tartózkodtak együtt az állománynyal. Nagy hangsúlyt helyeztek az érdekvédelemre, az egyéni gondok megoldására, az emberi viszonyokra, a közösség formálásra. Rendszeresek és folyamatosak a munkásőrökkel az évenkénti elbeszélgetések, a családlátogatások. Egységek, alegységek a pártszervezetekkel összhangban eredményesen és felelősséggel végzik a párttaggá nevelést. Az állomány körében a párttagok aránya jó, évek óta a megyei átlag 80 százalék körüli. Az alegységparancsnokok 97 százaléka párttag. Az állományépités, utánpótlás nevelés, a párthatározatokkal összhangban eredményes, a követelményeknek megfelel. A tervszerű és folyamatos állományépitő munka eredményeképpen a megyei munkásőrállomány feltöltöttsége teljes. A cserélődés mértéke évenként 6-8 százalékos. A személyi állomány összetétele a megye sajátosságait tükrözi. A munkások aránya 75,2 százalék. A szellemi dolgozóké 12,2 százalék, körükből kevés a magasabb beosztású vezetők aránya. A nők aránya jelenleg 4,4 százalék, ez az országos átlagot megközeliti. Az állomány korösszetétele jó. A többséget a kellő politikai és élettapasztalattal rendelkező 26-50 év közöttiek alkotják /82,8 %/. A végrehajtó bizottság Somogy megyei munkásőrség teljes állományának a végzett jó munkáért elismerését fejezte ki. 2. Javaslat a szövetkezetpolitikai irányelvek megvalósításának feladataira. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a szövetkezetek az elmúlt időszakban differenciáltan fejlődtek. Összességében teljesítették a megyei célkitűzésekből rájuk háruló feladatokat. A mezőgazdasági és ipari termelés bővült, a kereskedelmi ellátás javult. Megyénkben is alkalmazásra kerültek az uj termelési és gazdálkodási módszerek. Jelentősen javult a szövetkezeti tagok és dolgozók szociális és kulturális ellátottsága. Az élet- és munkakörülmények közeledtek a munkás-alkalmazotti rétegek színvonalához. A szövetkezeti demokrácia tovább fejlődött, az önkormányzat erősödött. Meghatározó szerepet töltöttek be a falvak, különösen a kistelepülések fejlesztésében.