MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1987

63. ő. e. 1987. április 29. (130-168. o.) - 1. A központi bizottság 1987. április 28-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 132-135

2 Megállapította a Központi Bizottság, hogy a rejkjaviki csúcstalálkozó hatásai kezdenek kibontakozni. Több dolog is erre utal. Elvi megállapodás született, hogy 1991-ig a nukleáris fegyvereknek a számát felére kell csökkenteni, bár ebben még aláirásos megállapodás nincs. A közepes hatótávolságú rakétáknak a leszerelésére, számuk csökkentésére két variációt dolgoztak ki, ennek a körvonalai egyre erőteljesebben kezdenek kibontakozni. Egyre több kétoldalú konzultációt folytatnak a különböző országok. A nukleáris robbantások fokozott korlátozására egyre nagyobb az igény az Amerikai Egyesült Államokon belül is, követelik, hogy ezek a robbantások egyszer és mindenkorra szűnjenek meg. Felvetődött, hogy vajon ezekre a kezdeményezésekre a Nyugat-európai országok hogyan reagálnak. A Központi Bizottság megállapította, hogy a Nyugat-európai országok felemás álláspontot képviselnek a felmerült kérdésekben. Miben mutatkozik meg ez a felemás álláspont? Az egyik, a Nyugat-európai országok igénylik az Amerikai Egyesült Államok nukleáris fegyvereinek szavatolását biztonságuk megvédése érdekében; másrészt igyekszenek szabadulni bizonyos fegyverfajtáktól, amelyek a saját országukban vannak elhelyezve és nem sorakoznak fel egyértelműen az űrfegyvérkezési törekvések megvalósítása mellett. A Szovjetuniónak az előbb említett törekvései egybe esnek a szocialista országoknak az elképzeléseivel és törekvéseivel. A Varsói Szerződés tagállamainak az összehangolt tevékenysége segíti e folyamatők gyakorlati kibontakozását és az eredmények elérését. Rendkívül fontosnak tulajdonítja a Központi Bizottság az 1986. júniusában Budapesten megtartott tanácskozás felhívását, amely nemcsak a szocialista országokra, hanem az egész világ részére szóló felhívásként értékeli. Itt a fegyverkezés és a haderőcsökkentésre szóló felhívásra utalok. Pozitívan értékeli a Központi Bizottság az ENSZ közgyűlés 41. ülésszakát, mindenekelőtt a béke és a biztonság átfogó rendezésére tett magyar javaslatot és a szocialista országok javaslatát a fegyverkezés korlátozására. Mindkettőnek komoly visszhangja volt az ENSZ közgyűlés 41. ülésszakán. A Központi Bizottság nagyra értékeli a Varsóban megtartott ideológiai és külügyi titkárok tanácskozását, amely sok kérdésben útmutatásul szolgál az együttműködés gyakorlati megvalósításában. A KGST gyakorlati együttműködésében is, a korábbi nem éppen pozitív tapasztalatok ellenére, egyre inkább növekszik azoknak a kezdeményezéseknek és javaslatoknak a száma, amelyek az együttműködést új talajra fogják helyezni. Nagyra értékeli a Központi Bizottság a KGST és az Európai Gazdasági Közösség között folyó tárgyalásokat, amelynek legújabb fejleményei, hogy Magyarországgal a tárgyalás megkezdésére érdemi határozat született. A KGST és az Európai Gazdasági Közösség között folyó tárgyalások a szocialista világ és a kapitalista országok gazdasági együttműködésébe új távlatokat nyithat meg a Kelet és a Nyugat között. Fontos eseménynek minősítette a Központi Bizottság a múlt év novemberében megtartott bécsi utótalálkozó megrendezését, az ott elfogadott álláspontokat. Az egyik, hogy megállapodás született az európai katonai és politikai biztonsági kérdésekben, a másik, az emberi jogi és humanitáriusi együttműködésbe a kezdeményező szerepet ezen a bécsi utótalálkozón a szocialista országok képviselték. A harmadik, számtalan ajánlást tettek a szocialista országok, amelyek egy sor kérdésben elősegíthetik a Nyugat és a Kelet érintkezési pontjainak a szélesítését. És végül a nemzeti kisebbségi kérdésben, amelyben a szocialista országok, de főleg Magyarország egyértelmű elvi álláspontot foglalt el, képviselt, és ezt jónéven vették a többi szocialista országok, de odafigyeltek a jelenlévő kapitalista országok képviselői is.