MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1987

63. ő. e. 1987. április 29. (130-168. o.) - 1. A központi bizottság 1987. április 28-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 132-135

fí>f ja A Központi Bizottság foglalkozott azzal, hogy a Szovjetunió milyen módon közelíti meg az "Európán kivüli térségek helyzetét és milyen gyakorlatot folytat ezeken a területeken. Üdvözölte a Központi Bizottság, hogy a Szovjetunió teljesen új alapokra helyezte a Kínával alakítandó kapcsolatait. Ez ma az államközi és gazdasági kapcsolatokra korlátozódik, hogy a pártkapcsolatokban mikor lesz előrehaladás, ezt a Központi Bizottság nem értékelte, mert nem feladata. Az új alapókra helyezett államközi és gazdasági kapcsolat Kínával feltétlen eredményes lehet. Egyeztetett külpolitikai lépése a szocialista országoknak a Kínával való pártközi, s a gazdasági kapcsolatoknak a felvétele. Köztudott, hogy Havasi elvtárs kínai látogatása rendezte a kínai és a magyar pártközi kapcsolatokat. Ugyanezt tette a lengyel és az NDK főtitkára, illetve államfője. Látványos közlemények nélkül a kapcsolatok Kínával rendeződnek. Teljesen új módon közelítette meg a Szovjetunió az afgán kérdést, amely politikai konfliktust okozott a Szovjetuniónak, d e a szocialista országoknak is. Itt az új, széles alapokra épülő egységkormány gyakorlati működésének megteremtését, a csapatok kivonását a határtárgyalásoknak a megkezdéséig és folytatásáig számtalan kérdésben. Új alapokra helyeződött és normalizálódott a viszony a szovjet és a pakisztán kérdésben. Nagy eredménynek tartja a Központi Bizottság, hogy Szovjetuniónak sikerült elérni, hogy Pakisztánnal a párbeszédet megvalósították és ezt az elkövetkezendő időben tovább folytatják. Kambodzsában a szocialista építés során mindenekelőtt a Szovjetunió és a szocialista országok segítségével komoly eredményeket értek el. Kambodzsa további előrelépésének és kibontakozásának sorsa alapvetően a kínai és a vietnami viszony alakulásától függ. Közel-Kelet vonatkozásában különös eredményről nem tud számot adni a Központi Bizottság. Továbbra is azt hangoztatja, hogy a Közel-kelet, illetve az arab világ egyértelműen megosztott, bár itt a szíriai tárgyalások, aztán a legutóbbi egységes pálesztin kongresszus valami elmozdulást fog hozni, de ezekben a kérdésekben csak jóslásokba lehet bocsátkozni. Éppen ezért a Közel-keleti helyzetet továbbra is úgy értékeli a Központi Bizottság, hogy azt megosztott, összetett kérdésként kell kezelni. Az iraki-iráni háború és konfliktus kérdésében semmi alapvető változás nem történt a sokrétű, sokoldalú diplomáciai tevékenység ellenére. Egyik ország sem hajlandó a közvetítő szerepre, sem a tárgyalási javaslatokra, sem az esetleges békeszerződésre vonatkozó javaslatokat elfogadni, mindegyik a másikra hárítja a felelősséget és az első lépést a másik féltől várja. Ebben foglalta össze és ebben látja a Központi Bizottság a Szovjetuniónak az Európán kivüli térségekre vonatkozó tevékenységének a fő irányát. Foglalkozott a Központi Bizottság azzal, hogy a magyar párt és a magyar népköztársaság milyen külpolitikai tevékenységet folytat és melyek azok a főbb állomásai, amelyeket az elmúlt pár hónap eltelte után meg lehet említeni. Első helyre tette a múlt évben megtartott Kádár és Gorbacsov elvtárs találkozóját, amelynek számtalan részkérdése, az ott történt elvi megállapodásoknak a gyakorlatba történő átültetése napjainkban is folyik. A külpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkár az előadói beszédében úgy említette, hogy szinte nincs olyan hét, nincs olyan nap, hogy szovjet tárgyaló partnerok ne jelennének meg Magyarországon aprópénzre váltva Kádár és Gorbacsov elvtársak találkozójának, megállapodásának a gyakorlati megválósitására.