MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1986

62. ő. e. 1986. június 25. (2-68. o.) - 1. A központi bizottság 1986. június 18-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-18

**^i& 12 tartalékokkal rendelkezünk, csökkentettük sebezhetőségünket. Az utóbbi másfél évben felvett hosszú lejáratú hitelekből javítottuk adósságállományunk összetételét, s ezek egy része felhasználható jól megtérülő exportkapacitások létesítésére is. De csak erre és nem másra! Az olajárak jelenlegi szintjének tartóssá válása hosszabb távon javíthatja külkereskedelmi forgalmunk cserearányait, s lehetővé teheti a termelői árak növekedésének mérséklését, az infláció gyengítését. Ha nem is radikális fordulat, de további mérséklődés remélhető a nemzetközi pénzpiac kamatfeltételeiben. Az előrevivő tényezőkhöz sorolható, hogy az igény befejeződik az átállás az új vállalatirányítási formákra. A választott testületek komoly stabilizáló erővé válhatnak a szigorú rendet, fegyelmet megkövetelő vezetők támogatásában. S végül segítheti a vállalatok tisztánlátását az is, ha idejében ismertté tesszük az 1987. évi szabályozómódosításokat, hogy vállalkozásaikhoz ezzel is segítséget nyújtsunk. Tisztelt Pártbizottság! A helyzet az irányításban és a végrehajtásban is nagyobb következetességet, konkrétabb munkát igényel. Nagyon fontos, hogy a feladatok végrehajtásához szükséges egység ne csak szóban, hanem a cselekvésben is megnyilvánuljon, továbbá, hogy párt- és állami vonalon egyaránt váljon munkánk részévé a felelősség érvényesítése. Alapvető társadalmi és gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy az 1986-os év áttörést eredményezzen a strukturális változások felgyorsításában. A magyar gazdaság kétségtelenül egyik legégetőbb dilemmája: hogyan, milyen módon, s milyen gyorsan tud választ adni az itt érzékelhető kihívásra. A strukturális változások gyorsításának, a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának, az ezzel kapcsolatos határozott irányítási magatartásnak igazi próbaköve a tartósan válságba került négy szakágazat, a szénbányászat, a vaskoházsat, a húsipar és a magasépítőipar helyzetének rendezése. Helyzetük komplex áttekintése és egy részüknél a rendezésre vonatkozó javaslatok kidolgozása megtörtént, illetve a közeljövőben lezárul. Tevékenységük, szervezetük termelési szerkezetük és a részükre nyújtott termelési támogatások felülvizsgálatra kerülnek. Ha e gondot pusztán a termelés leállításával, korlátozásával megoldhatnánk - bár erről az eszközről sem mondhatunk le - viszonylag egyszerűbb lenne a dolgunk. Mi azonban - kedvezőbb pénzügyi viszonyok között már egyszer - visszafejlesztettük a szénbányászatot, s tudjuk milyen következményekkel járt. Természetesen sakkor sem az volt a baj, hogy a ráfizetéses korszerűtlen termelést fejlesztettük vissza, hogy néhány tucat aknát bezártunk, hanem hogy nem tettük korszerűvé, versenyképessé azt, ami azzá tehető lett volna. A negatív tényezők megszüntetésével együtt járt a fejlesztések késleltetése, így kerültünk abba a helyzetbe, ami bekövetkezett. Ha a hatékony fejlesztés lehetőségei más területeken nem javulnak, úgy a kieső termelés pótlása kérdésessé válik, sőt a külső és a belső piaci egyensúly romlásának veszélye is fennáll. Emellett társadalmi, területi feszültségek sorával is számolni kellene különösen olyan megyékben, mint pl. Borsod, ahol jelentős mértékben koncentrálódnak ezek a válságágazatok. Az előadó hangsúlyozta, nem nyugodhatunk bele, és nem is nyugszunk bele a nem gazdaságos termelés konzerválódásába, hangsúlyozta, az ilyen termelést korlátozni, sőt visszaszorítani is kell. Az érdemi megoldást azonban az jelentené, ha e tevékenységeket gazdaságossá tudnánk tenni, illetve a hatékony, jövedelmező termelés bővülése elől minden akadályt el tudnánk hárítani.