MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1984

57. ő. e. 1984. február 29. (2-71. o.) - 1. A szakszervezeti mozgalom helyzete és pártirányításának tapasztalatai a megyében, valamint a további feladatok a központi bizottság 1983. október 12-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-12 - Szóbeli kiegészítés: 20-29

15 szervezeteket a döntéshozatal előkésztésébe. Ezen a téren az elért eredmények mellett további lehetőségek vannak, ugy megyei, városi, mint alapszervezeti szinten. Az önállóság mellett mint alapkérdésre rendkivül vigyázni kell a pártnak és természetesen a szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak, tisztségviselőknek, nehogy eluralkodjon az az álláspont, hogy kizárólagosan a maga véleményét tartsa legjobbnak, uralkodónak az önálló véleménykifejtés, döntéshozatal függvényében. Nem szabad megsértődni, ha nem kizárólagosan olyan a döntés, mint az adott önálló szervezeti vélemény. Ez is egy gyakorlat, amit a szakszervezeti szerveknek tudomásul kell venni, mert néha fölvetik "mi ezt javasoltuk, miért nem aszerint döntöttek?" Tudomásul kell venni, hogy sokféle nézetet, érdeket kell szintetizálni a politikában. A másik lényeges dolog a jogok, a felelősség érvényesítése, a politika alkotásában való kezdeményezés, feszinrehozás, állásfoglalás, ösztönzés szüntelenül áramolják. Ez fontos kitétel központitól alapszervezeti szintig egyaránt. A szakszervezetek maguk szervezeteit a saját határozataikkal vezetik, annak végrehajtását kell tőlük számonkérni. Ezekben kell, hogy érvényesüljön a párt eszmei-politikai befolyása. Politikai oldalról szeretné megközeliteni az érdekvédelmi tevékenységet, hatáskört, jogkört. A szakszervezetek tevékenységében mind nyiltabb az érdekvédelmi politika, alapszervezeti szinten,bizalmi testületi ülésen élőben jelenik meg: mi az álláspontja szociálpolitikában, bérpolitikában, kultúrpolitikában stb. Kisebb-nagyobb hibákkal, de összességében a munkahelyi demokrácia a bizalmi testületekben a teljes dolgozói véleményt tükrözi, ezáltal bekapcsolódnak saját sorsuk intézésébe. Rejtettebb az érdekvédelmi tevékenység a szakszervezeti mozgalom egészében, ebben elég sok a kritiksa is. A SZOT, szakmai központok érdekvédelmi tevékenysége tárcák, szintjén, kormányzati szinten gyakorlatilag érvényesül és ütközik, de nem jelenik meg nyilvános formában, ezért megkérdezik,adott témában mi volt a szakszervezet álláspontja. A magyar szakszervezeti mozgalom számára kulcskérdés és feladat, a nyilvánosabb, nyiltabb érdekütköztetés, nyiltabb kifejezése az érdekeknek, úgy, hogy ez a mi társadalmunk politikai bázisát erősitse. Ehhez hozzátartozik, hogy ezek a döntések a tagság véleményének kikérése alapján szülessenek. A szakszervezeti mozgalom előtt áll még, hogy fontos, életszinvonalpolitikát érintő kérdésekben /pl. 5 napos munkahét bevezetése/ társadalmi vita alakuljon ki, melyben a tagság széles köre mondhat véleményt. Ennek keresése, a nyiltabb érdekegyeztetés, ütköztetés a politika érdeke. Ez alapkérdés, csak így erősödhet a szakszervezeti mozgalom tömegbefolyása, kapcsolata. Örül annak, hogy a vitában hangsúlyt kapott a gazdaságsegítő tevékenység, mely nem szűkült le szocialista munkaverseny mozgalmára, hanem kiterjed a tervezés, műszakfejlesztés, újítási mozgalom, szocialista munkaverseny, munkaszervezettség, fegyelem kérdéseire. Olyan gazdálkodásmód van kialakulóban, mely egyre közelebb hozza a dolgozókat a tulajdonosi magatartás és cselekvés dolgához. Ez az együttható, mely létrehozhat egy jó fejlődési aktivitást és a minőségi tényezők javítása iránti vonzalmat, magatartást. Ezen belül van a szocialista munkaverseny minőségi tényezőinek javítása, a verseny alkalmazásában, jobbirányu fejlesztésében a szakszervezet előtt álló feladat. Egyetért azzal, hogy a szocialista munkaverseny minőségi jegyei (anyag, energiaráfordítás megtakarítás, minőség) kezdenek felszínre jönni. Feladat, a formális vállalások visszaszorítása. Reméli, hogy a felszabadulásunk 40. évfordulójára szervezett és majd a XIII. kongresszus tiszteletére kibontakozásra kerülő munkaversenymozgalom során ezeket a minőségi jegyeket tovább tudjuk erősíteni. Kevesebb szó esett a területpolitika és a munkahelyi demokrácia elemzése során a helyi feladatokban való részvételről. A helyi igazgatási szervek anyagi önállósága mind erőteljesebben fokozódik, ezért a szakszervezet