MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1984

57. ő. e. 1984. február 29. (2-71. o.) - 1. A szakszervezeti mozgalom helyzete és pártirányításának tapasztalatai a megyében, valamint a további feladatok a központi bizottság 1983. október 12-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-12 - Szóbeli kiegészítés: 20-29

:*s <^ Feladat, hogy a szakszervezeti munkát mindenkor a helyzetnek megfelelően helyi és országos politikai tartalommal kell megtölteni, meggyőző és nevelő jelleget adni és ez a politika a munka művészete, szépsége és egyben nehézsége is. E területen a tömegek között olyan tevékenységet kell kifejteni, mely biztosítja a mai és az elkövetkezendő időszakhoz való felemelkedést. A mindennapos munka végzése során komoly gondot okoz, hogy a gazdasági vezetők és a szakszervezeti tisztségviselők nem egyforma képzettséggel rendelkeznek és igy a partneri kapcsolat sem tud kialakulni. Egyes területeken vitatható a főbizalmi rendszer kialakításának megalapozottsága. Az élet azt igazolja, hogy a testületi ülések megvannak tartva, viszont a bizalmi csoportértekezletek megtartása, a tagság tájékoztatása erősen kifogásolható. Van ahol egész éven keresztül a tagság nem kapott tájékoztatást a szakszervezeti munkáról: vagy a függetlenített SZB titkár a napi személyes kapcsolatot a tagsággal nem tartja, legfeljebb levelezés útján érintkezik velük. Az ilyen kapcsolattartást a tagság bürokratikusnak és formálisnak értékeli. Tapasztalható, hogy egyes területeken gyengült a szakszervezet mozgósító ereje a gazdasági és politikai célok elérése érdekében. A tagság nem érzi, hogy a szakszervezet betölti érdekképviseleti feladatát. Élesen felvetődik a kérdés, hogy a tisztségviselők képessége megfelelő -e, mivel nem mindig az arra alkalmas emberek kerülnek különböző funkciókba és igy sokszor a mozgalmi munka értéke csökken. A fenti fogyatékosságok csökkentése érdekében a MÁV-nál jelenleg 40 fő azon elvtársak száma, akik magasabb politikai végzettséggel rendelkeznek és a vezetés káderutánpótlás szempontjából figyelembe vette őket a választások alkalmával különböző tisztségek betöltésére, a politikai munka színvonalának javítása érdekében. Ez annál is inkább fontos feladat, mivel az eltelt rövid idő alatt 3 fő alapszervezeti titkárcserére került sor, ezen felül 2 főbizalmit funkciójából vissza kellett hívni. Ezen negativ jelenségek ellenére, javult a munkaverseny-szervezésük, gazdasági feladataikat eredményesen hajtották végre. Munkavégzésükben érvényesült a párt politikai irányítása. A középszerveknek nagyobb gondot kellene fordítani a határozatok végrehajtására és ellenőrzésére.Több figyelmet kellene szentelni az információkra, a dolgozók hangulatára, hogy felszínre kerüljenek az őket foglalkoztató kérdések, gondok és problémák. A tapasztalat azt igazolja, hogy még ma is a legmostohábban kezelt és kevésbé élő része a hangulati információnak az üzemi kérdésekkel való foglalkozás. Pl. igen rossz hatást váltott ki a dolgozók körében a Magyar Hirlap február 14-i számában közölt cikk. Csak a szakszervezeti tagok kaptak béremelést, alkotmányellenes döntés. A bérrendezésből mintegy 140 ember maradt volna ki, mivel nem voltak szakszervezeti tagok. Fajon ilyen területen hogyan érvényesül a szakszervezet nevelő politikája? A másik kérdés az ajkai gyárkémények füst- és pernyeszennyezése,ebből kifolyólag nemcsak a környezetre, de az emberekre nézve is veszélyes és káros hatása. Ezen a területen a fenti eset erősen megnövelte a betegállományt és a táppénz kifizetést, nem beszélve az egészségügyi dolgozók megnövekedett munkájáról. Vajon hol voltak azok a vezetők, akik az üzemeléshez az engedélyt megadták és a 200 millió Ft-ot most hogyan tudják biztosítani? Az emberekről való gondoskodás a szakszervezetnek mindig elsőrendű feladata. A nehéz gazdasági helyzet megkövetelte és követeli még ma is az üzemek átszervezését, vele együtt a dolgozók átcsoportosítását. E területen a szakszervezet hogyan tájékoztatja a dolgozókat és milyen segítséget ad a nehézségek áthidalásához. Erről azért szól, mert az életben egyre több olyan jelenséggel kerülünk szembe, melyeket körültekintőbb munkával el lehetett volna kerülni. Nem beszélve a gazdasági, anyagi kihatásaira, de különösen azokra az erkölcsi hatásokra, melyeket forintban nem lehet lemérni.