MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1984

57. ő. e. 1984. február 29. (2-71. o.) - 1. A szakszervezeti mozgalom helyzete és pártirányításának tapasztalatai a megyében, valamint a további feladatok a központi bizottság 1983. október 12-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-12 - Szóbeli kiegészítés: 20-29

- 10 - ^ megvalósítani, a gyakorlatba átültetni. A tagság a vezetéssel szemben egyre nagyobb követelményt támaszt. A mindennapos tevékenység során a munkát a kitűzött célok irányába kell szervezni. A tagság az alapszervezetekben szerveződik, ott él, ott vetik fel gondjaikat, problémáikat, melyeket ott kell megoldani. A megnövekedett önállóság, jogkör és hatáskör határozottabb erkölcsi magatartást követel meg, minden szinten a politikai és gazdasági vezetőktől. Legfőbb követelmény minden tisztségviselőtől, hogy az ügyet előrevigye azon a területen ahol dolgozik. Legyenek határozottabbak a törvények betartásában, a bérpolitika gyakorlati érvényesítésében, a szociálpolitikai tervek megvalósításában, a munkahelyi demokrácia fejlesztésében, behatóbban foglalkozzanak a fiatalok és a nők helyzetével. A gazdasági vezetésnek kötelessége, hogy segítse a szocialista brigádok konkrét vállalásait. Törekedjenek a munkaidő jobb kihasználására, a munkafegyelem javítására, a munka szervezésére, az újitási mozgalom fejlesztésére stb. Fontos, hogy a szervezeti élet demokratizmusa a mindennapi fejlődéssel együtt haladjon,a tagságot jobban be kell vonni a gazdasági és politikai munkába. Véleménynyilvánításukat a döntések meghozatala előtt jobban kell mérlegelni. Eszmecsere folytán a tagságot meg kell nyerni, be kell vonni őket a feladatok megoldásába. A szervezet saját eszközeivel segítette és mozgósította megyénk társadalmi erejét a VI. ötéves terv sikeres végrehajtására, a gazdasági feladatok hatékonyságának növelésére. Ennek alapján megyénk erőteljesen fejlődött, végrehajtotta a reá háruló gazdasági és politikai feladatait, hozzájárulva népgazdaságunk eredményeinek javításához, a megye szociálpolitikai helyzetének minőségi változásához. Amikor elismerjük a szakszervezeti munka eredményességét, köszönetünket kell, hogy kifejezzük mindazoknak az aktiváknak, akik fáradságot nem kímélve azon munkálkodtak, hogy megvalósítsák a XII. pártkongresszus határozatait. E feladatok megoldásában ki kell emelni a szocialista brigádmozgalmat, ezen belül a kommunista műszakok szervezését. A birágdmozgalomban feltétlenül szükséges lenne, hogy a brigádok vállalásai ne legyenek sablonosak, ne csupán a munkakörrel járó kötelességekhez kapcsolódjanak, hanem az túl, pl. eszmei, újitás, ésszerüsités, s a kötelező munkákat meghaladó vállalásokat tartalmazzanak. Nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a verseny egysége, konkrétsága, mérhetősége. Fontos feladat a gazdasági vezetők a műszaki konferenciákra, termelési tanácskozásokra ne hiányosan és általános meghatározásokról szólva készüljenek fel. Nem határozzák meg a helyi, konkrét tennivalókat, a dolgozók nincsenek kellően a vitára felkészítve, ennek következménye, hogy az aktivitás elmarad és előfordul, hogy különböző értekezleteken a dolgozók nem nyilvánítanak véleményt. Ugyanez a passzivitás tapasztalható volt a gazdasági vezetés 3-as beszámoltatása alkalmával is. A testületi tagok a tanácskozáson megjelennek, de véleményt nem nyilvánítanak és ez a passzív magatartás megmutatkozik a felsőbb gazdasági vezetés részéről is. Jobban összhangba kellene hozni a szakszervezet és a pártcsoport bizalmiak munkáját, konkrétabban meg kellene fogalmazni a tömegszervezetekben tevékenykedő párttagok feladatát. A párttagságot jobban fel kellene készíteni a szakszervezetben folyó, tömegpolitikai munkával kapcsolatos feladatokra. Felvetődik a kérdés, hogy alapszervezeti szinten, a megnövekedett jog és hatáskörökkel a bizalmiak és tisztségviselők tudnak-e megfelelően élni? Alkalmasak-e a szakszervezeti tisztségviselők egyes testületekben a megnövekedett feladatok ellátására? A bizalmiak és bizalmi helyettesek képviselik-e csoportjuk érdekeit, képesek-e agitálni, nemcsak általában, hanem a nagy kérdések mellett és a helyi feladatokra, egyszóval minden olyan témára, mely a dolgozókat érinti. Fontos, hogy a tisztésgviselők oktatása a vezetés szerves része legyen. Az igazodjon az élet bonyolult követelményeihez. Komoly feladatot jelent a tisztségviselők kiválasztása, tudása, lépéstartása a technika fejlődésével.