MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1983
54. ő. e. 1983. február 16. (2-105. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete, javaslat az időszerű és a távlati feladatokra a központi bizottság 1982. április 7-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-23 - Szóbeli kiegészítés: 31-43
21 társadalmának eddigi erőfeszítéseit, eredményes munkáját, amit az 1972-es oktatáspolitikai határozat végrehajtása érdekében kifejtett. Ezt az irányító tanácsi, társadalmi szervek felé is vissza kellene igazolni. A vitához ós az előterjesztéshez kapcsolódóan szeretné véleményét kifejteni. Vidák elvtársnő hozzászólására reagálva, nem vitatkozna azokkal az elvtársakkal, akik nem újszerűnek értékelték ezt a határozatot. Egy politikai határozatot mindig az újszerűség kell, hogy jellemezze? Ennek az áprilisi határozatnak nem az volt a rendeltetése, hogy valamiféle új oktatásfejlesztési programot körvonalazzon, hanem mint ahogy többen kiemelték - egyébként Vidák elvtársnő is helyesen - a stabilizálási program, az iskola társadalmi megítélésében a szélsőséges megnyilvánulásokkal szembeni fellépés igénye, mely munka megindult a 72-es határozat titán; a folyamatos fejlesztésre való koncentrálása a munkának, és lezárása annak a vitának, mely a 72-es határozatot követően elhatalmasodott, mely elsősorban a távlati iskolastruktúra kérdését helyezte előtérbe a folyamatos fejlesztés helyett. Ha nem is újszerű ezen állásfoglalás, de politikai jelentősége megvan. Nekünk mindenekelőtt a megindult tartalmi korszerűsítés, a folyamatos fejlesztés feladataira kell koncentrálnunk. Erre hivta fel a Központi Bizottság a figyelműnket. Bizonyos fokig újszerűvé teszi ezt az állásfoglalást azért, mert közben eltelt 10 év és egy kicsit más társadalmi történelmi szituációban kellett ezt kimondani. Ez a tiz év bizonyos szemléleti módosulásokra is rákónyszeritette azokat, akik az oktatás irányításában az oktatással kapcsolatosan bármely területeken tevékenykednek. A 72-es határozat az iskola struktúráját érintő fejlesztést nem véletlenül állitotta középpontba, abban az időben nemzetközileg is ez egy általános rend és tendencia volt. Bizonyos fokig azt mondhatnánk, hogy ez a késedelem, ami ezen a téren nálunk bekövetkezett, lehet, hogy egy szerencsés késedelem volt. A szocialista és a fejlett tőkés országok az elmúlt évtizedben sorra hajtottak végre iskolareformokat, szinte kivétel nélkül valamennyi kudarcba fulladt. Nemzetközileg is válságban van az oktatás egész hagyományos rendszere, amely lehet, hogy évtizedeket vesz igénybe, mert nem találtuk meg a gyorsuló technikai és társadalmi fejlődés közepette az oktatásnak és az iskolának azt az adekvált funkció rendszerét, ami társadalmilag a szakmai és az általános képzés összhangjának megteremtésében ilyen változó követelményrendszer közepette meg tudna oldani. Nemzetközi összehasonlításban a mi oktatási rendszerünk valamennyi problémájával együtt megállja a helyét, szégyenkezésre nincs ok. A Központi Bizottság határozatának előkészítése során sokféle konzultációt folytattak, próbáltak nemzetközi tapasztalatokat is összegyűjteni. Nagyon tanulságos volt az a konzultáció, amit a Szovjetunió Kommunista Pártjának megfelelő osztályán folytattak. Óvtak bennünket attól, hogy idő előtt felszámoljuk a gimnáziumokat, ők drágán megfizettek azért, mert korán felszámolták. A Központi Bizottság azon állásfoglalásának, hogy a 8 osztályos általános iskolára épüljön a 4 osztályos középfokú érettségit adó középfokú képzés, hosszútávra szólóan rendkivül komoly stabilizáló funkciója van. Nekünk ezek között a keretek között kell a folyamatos fejlesztést és minőségi javulás és szinvonalemelkedés céljából megoldani, politikailag a végrehajtás során erre kell koncentrálni a figyelmet. Ezen belül kell az általános és a szakmai képzés műveltségi elemek olyan összhangját megteremtenünk, ami tartósan lehetővé teszi, hogy a kor követelményeinek megfelelő képzettséget nyújtson.
