MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1983

54. ő. e. 1983. február 16. (2-105. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete, javaslat az időszerű és a távlati feladatokra a központi bizottság 1982. április 7-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-23 - Szóbeli kiegészítés: 31-43

t-i fi ^ 22 Kicsit vitatkozik azzal, hogy tulzottak-e esetleg a szakmai képzésben a matematikai vagy egyéb követelmények. Lehet, hogy ez ma furcsán hat, hogy matematikából valaki megbukik, vagy az esti, levelező oktatásban 15-2o éve érettségizett könyvelő, de azt is vegyük figyelembe, hogy ezek 15-2o éves fiatalok,4o év múlva is a pályán lesznek, ahhoz kell ezt a matematika tudást megszerezni, A Központi Bizottság határozata úgy fogalmaz, arra kell felkészíteni őket, hogy egy folyamatos művelődésre legyenek képesek esetleg az életútjuk során szakmát váltani. Ez nem feltétlenül ahhoz a konkrét munkakörhöz kapcsolódó követelmény, arait esetleg, ha kikerül a szakmunkásképzőből, el kell neki látnia az első években. Ugy véli, ezek nem irreális követelmények a mi iskolarendszerünkben, ezeket a követelményeket az eddiginél komolyabban meg kell valósitani, mert sajnos a követelmények betartása tekintetében iskolarendszerünk joggal birál és sok szempontból el is marasztal. A Központi Bizottság állásfoglalása ugy fogalmaz, hogy az iskola belső rendje, az iskolai munka, a fegyelem,a szervezettség kell, hogy az alapja legyen a tanulók munkára nevelésének. Mi ezt az elmúlt évtizedekben elfelejtettük és társadalmi munkaakciókat neveztünk ki a munkára nevelés alkalmainak. Az alapvető, hogy a gyerekeket^ felnövekvő fiatalokat munkára tudjuk nevelni, hogy az iskolában mennyire szervezett, komoly, fegyelmezett az a munka. Ilyen szempontból a társadalmi és a szakmai munka szembeállításától nagyon óvakodni kell. Nem hisz abban, hogy a szakmai munka nem kivan elkötelezettséget egy pedagógus részéről, mert a nevelés, de a szakmai munka szinvonala, aminek szintén példaadó jelentősége van, elkötelezettséget kivan, és nem ezen kivül kell a pedagógus elkötelezettségének feltétlenül megnyilvánulni. Egyébként ez a mondata az állásfoglalásnak, elsősorban az ellen a gyakorlat ellen irányul, hogy nagyon sokszor a tanácsok, az irányitó és társadalmi szervek, pártszervek is, tanítási idő alatt társadalmi munkát adtak, vagy adnak a pedagógusoknak. így az iskolai munka rovására végeznek társadalmi munkát,s esetenként a pedagógusok megítélésében a tanácsi szervek részéről,volt ilyen tapasztalat - lehet, hogy Somogy megyében nem -, nem a szakmai munkát, annak a fegyelmezett, rendszeres, színvonalas elvégzését, hanem a társadalmi tevékenységet referálták. Fölvetődött itt a vitában az iskolakötelezettség kérdése és a 100 százaléknak a problémája, hogy hányan nem végzik el az általános iskolát. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mi jelenleg a felső határ körül mozgunk, 16 éves korig 92 százalék végzi el a 8 általánost a megyében. Országos adatok szerint 30 évig mintegy 96 % fejezi be az általános iskolát. Ennél magasabb arány gyakorlatilag szinte elérhetetlen, hisz a születésekre vetítve 4-6 százalék a testi és szellemi fogyatékos gyermekek aránya. Ezért helyesli, hogy a jelentésben és a feladatok meghatározásánál hangsúlyozzák, hogy a gyógypedagógiai problémára az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell forditani. Ugy itéli meg, hogy a 100 százalék itt irreális. Ezzel számolnunk kell, és ez fokozottabban érvényes a továbbtanulásra. Lehet, hogy el tudjuk juttatni az adott generáció 96 százalékát a 8 általános befejezésóig, de ezeket már a középfokú végzettségig nem lehet elvinni /mintegy 15-2o %-ban genetikai és egyéb okai vannak/. Nekünk a tömegoktatáson belül kell megoldani mindazokat a feladatokat, a tehetséggondozást is, a felzárkóztatást is, amit célul tűztünk ki. Ooggal került előtérbe, hogy a középfok lesz a következő évtizedben a központi kérdés, - ez a másik új vonása a határozatnak -, mint ahogy a 72-esnek az általános iskola volt az alapkérdése.