MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1983

55. ő. e. 1983. szeptember 15. (36-122. o.) - 1. A pártdemokrácia érvényesülése és fejlesztésének feladatai a megye pártszerveiben és -szervezeteiben. Jelentés: 39-50 - Szóbeli kiegészítés: 58-70

Tóth Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, nyugdíjas Visszagondolva a Központi Bizottság 1969-es határozatára, ugy érzi, hogy a megyei pártbizottság magáévá tette ós végrehajtotta azokat a feladatokat, amelyeket a pártdemokrácia területén el kellett végezni. Dó dolog, hogy kissé türelmetlenek vagyunk, ha nem ugy mennek a dolgok, ahogy szeretnénk. Megitélése szerint azért vannak ezek a pártórtekezletek, pártfórumok, hogy a különböző problémákat megtárgyaljuk, megvitassuk, és egy lépést tegyünk előre a pártraunka jobbátótelónek ügyében. Tekintettel arra, hogy jóval tul a hetvenen van, elég sok élettapasztalatot szerzett a gazdasági és a pártmunka területén egyaránt. Ennek birtokában javasolja, hogy a 4. oldalon a káderraunka demokratizmusára vonatkozó rész egészüljön ki az ellenőrzés rendszerének minden szinten való fogadásának kötelezettségével. Mert a feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a kontroll elengedhetetlen. Minden szinten ellenőrizni kell a végrehajtást ós mindent el kell követni azért, hogy magyarázzuk a párt politikáját a demokrácia jobbátétele érdekében. A jelentéssel, a feladatokkal egyetért; elfogadását javasolja az általa elmondott kiegészitéssel együtt. Tihanyi Zoltán elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, nyugdijas Az, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak ebben az országban milyen a tekintélye, súlya, a politikája, gazdaságpolitikája, a nemzetközi megitélése, nagymértékben attól függ, hogy milyen a párt demokráciája, hogyan tudja a párt mozgósítani tagjait, milyen információt szerez a politikai, gazdasági életben, amit tolmácsol a különböző szerveken keresztül, és ebben alakul ki, alakitja ki a párt vezető szerve azt a politikát, amelyet mi hosszú évek óta folytatunk. Itt két alapvető kérdés indokolt és szükséges: egyik, az önállóság, velejárója a felelősség. A másik, hogy a pártdemokrácia kérdésével nem négyévenként, hanem naponta kell foglalkozni, igazodni kell a pártirányitásnak az adott politikai gazdasági helyzethez, és a párt munkastílusa is a fentiek szellemében kell, hogy megvalósuljon. Egy-két témát szeretne kiragadni, erősítve az anyagot, talán egy-két kérdésben újszerűen megvilágítani. Az alapszervezetek önállóságával, munkájával kapcsolatosan elég sok a probléma, szükséges itt is a sorokat rendezni. Döntően itt azoknak az ipari üzemeknek a gyáregységeire gondol, amelyek a megyében vannak. Tapasztalat, hogy ezek a gyáregységek , az ott működő pártszervek nem találják meg a teljes összhangot az irányító vállalat gazdasági és pártvezetésével bér, termelékenység, szociálpolitika stb. kérdésekben. Gondként jelentkezik az is, hogy egyes pártalapszervezetek igénytelenek. Ez összefügg a politikai oktatás kérdésével is. A politikai színvonal, tisztánlátás érdekében, talán itt van a függetlenített pártmunkásoknak igen komoly szerepe, hogy ezt az igénytelenséget fokozatosan felszámolja, több tanácsot adjon ott, ahol az indokolt, differenciáltan segitsen, hogy ez a bizonyos igénytelenség tényleg igényes munkává váljék. Ugyanis ha igénytelen egy pártvezetés, akkor az egész tagság munkáját nem lehet ugy itélni, - a sok jószóndék és tenniakarás mellett - mint ahogy az reális megítélést igényelne. Az anyagban irnak arról, hogy nem szívesen vállalnak a kommunisták tisztségviselést. Ugy veti fel a kérdést, hogy tudunk-e ma mi ugy örülni sok mindennek, mint ahogy örültünk lo-2o évvel vagy 3o évvel korábban. Ez egy alapvető kérdés megitélése szerint. Ma, a változott körülmények között sok mindent természetesnek tartunk, azt is, aminek meglétének 3o évvel ezelőtt nagyon örültünk volna. Ez összefügg az egész gazdasági helyzetünkkel, a ma kialakult életszínvonallal, az embereknek