MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982
53. ő. e. 1982. december 15. (106-222. o.) - 1. A megye 1982. évi gazdálkodásának tapasztalatai, javaslat az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatokra. Jelentés: 108-116 - Szóbeli előterjesztés: 130-158
Szab 6 Sándor elvtárs , a megyei pártbizottság tagja, a MAHART siófoki üzemigazgatóság igazgatója: Az elmúlt hónapokban egyre több szó esik gazdálkodási kérdésekről, a gazdaság helyzetéről, párttagok ós párton kivüliek között egyaránt* A vitákban, beszélgetésekben érződik az aggodalom az elért eredmények megtarthatósága miatt, néhány borúlátó vélemény is elhangzott, de a többség a megoldást, a kiutat keresi* A népgazdaság helyzetéből fakadóan a vállalatokra is nagyobb terhelés hárul, ezt érzik a dolgozó kollektivok is. A belső tartalékok feltárására sok hasznos dolgozói javaslat gyűjthető össze az üzemekben. Ha valamikor fontos volt az üzemi demokrácia gyakorlati érvónyesitóse, akkor jelen időszakban biztosan az. A borúlátókkal szemben a kollektivokban dolgozó párttagok többsége a konkrét helyzet, konkrét elemzése alapján már kutatja a megoldást, gondjainkra vonatkozóan. Erre néhány üzemi példát emlit.Nógy vállalati gazdasági munkaközösségük van, 2 most alakul. A négy működő vállalati gazdasági munkaközösség jól segiti pótolni a szakmunkás létszámhiányukat, rugalmasabbá teszi a feladatok végrehajtását, hatékonyabb munkavégzésre ösztönöz, és nem utolsó sorban a dolgozók megtalálják számításukat az üzemnél, ezért csökken az elvándorlás, a fluktuáció. A munkaközösségek olyan ipari feladatokat végeznek el, amelyekre túlóra felhasználással sem lennénk egyébként képesek. Ezen túlmenően azonban nagyon fontosnak tartja azt a szemléletváltozást is, ami a munkaközösségekben kialakul, ugyanis munkájukra egyre inkább jellemző a közgazdasági szemlélet kialakulása. A hajók téli javitása során az elmúlt években thermo-generátorokat, fűtőolajjal működő hőlégbefúvókat használtak. A gazdasági munkaközösségek - miután a fűtési költség őket terheli - fahulladékkal oldják meg a hajóterek fűtését. /Kiszámították ugyanis, hogy az olaj fűtés 400C forintba kerül hetente./ Ezzel a példával csak szemléltetni kivánta a gondolkodás változását, de ezzel együtt a munkaközösségekben végzett munkára általában is a tudatosan szervezett, önként vállalt munkafegyelemmel jellemezhető munkavégzés a jellemző. A vállalati gazdasági munkaközösségek iskolái lehetnek a munkahelyi szintű vezető-képzésnek, nevelésnek is, hiszen a közösség a vezetőit demokratikus módon tagjaiból választja, és vezetői munkáját napról-napra ellenőrzi, birálja. Azok, akik sikerrel vezetnek hosszú időn keresztül munkaközösségeket, alkalmassá válhatnak arra is, hogy kisebb, vagy nagyobb munkahelyi közösségek vezetői legyenek. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a gazdasági munkaközösségek minden munkahelyi gondot, problémát megoldanak, de nélkülük minden bizonnyal nehezebb lenne a gazdasági feladatokat teljesíteni* A munkaközösségek közvetlen érdekeltségi rendszere a jóminőségü, határidőre történő munkavégzés kötelezettsége, nem csupán anyagi kérdés. A másik munkaközösségben dolgozók, illetve a munkaközösségeken kivül levők kritikus szeme folyamatosan kiséri, ellenőrzi és birálja a közösségek tevékenységét. Észrevehetően kialakul az egészséges versengés az egyes munkaközösségek között, és ez jelentős tartalékokat szabadit fel. Fontos a gazdasági, anyagi érdekeltség is, ugyanis a munkaközösségekben dolgozók akkor jutnak pénzhez, amikor a feladat elkészül, amikor azt már átvették tőlük. Ez az érdekeltségi rendszer jó ösztönzi a közösségeket, de az egyéneket is, a határidő betartására, a minőségi munkavégzésre. Az érdekeltségre más példát is hoz, amely nem a vállalati gazdasági munkaközösségekkel függ össze.
