MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

53. ő. e. 1982. december 15. (106-222. o.) - 1. A megye 1982. évi gazdálkodásának tapasztalatai, javaslat az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatokra. Jelentés: 108-116 - Szóbeli előterjesztés: 130-158

Az üzemeltetési költségek között az üzemanyag árak emelkedése folytán egyre jelentősebb hányadot mutat az energiaköltség. E kérdésnek a súlyát érzékelve három évvel ezelőtt, a pártszervezet véleményének kikérésével, a dolgozók széleskörű bevonásával, ösztönző bérrendszert alakítottak ki a balatoni kompokon, A módszernek az a lényege, hogy 1 kg-nyi vagyis az egységnyi üzemanyag fogyasztásra a főidényben eső bevétel az adott esztendőben legyen nagyobb, mint az előző három év átlagában. A bérezést úgy vezették be, amit nagyon fontosnak tart, hogy az érintett dolgozók véleményét először kisebb csoportban, majd együttesen is meghallgatták, és velük együtt alakították ki a bérezés részleteit. Ezek után az eredmény sem maradt el, 14 %-os üzemanyag megtakarítást értek el egy kompfordulóra vetitve. A balatoni kompok a főidényben hatezer fordulót végeznek, érthető, tehát ennek a kérdésnek a gazdasági fontossága. Ez a bérezési, érdekeltségi módszer közelebb hozta egymáshoz a kompok dolgozóit, ugyanis a közös érdekeltség az egymásnak való segitést, az összehangolt munkavégzést, az egészséges versenyt egyaránt serkentette. Egyidejűleg az ott dolgozók számára is világossá vált, hogy saját maguk nemcsak kiszámíthatják, hanem befolyásolhatják is jövedelmüket. E bérezés tapasztalatai alapján ebben az esztendőben 5 szemólyhajón is kisérleti bérezést vezettek be, amely az üzemanyag takarékosságra ösztönöz. A tapasztalatok kedvezőek, az új bérezési rendszert 1983-ban a hajópark jelentős részére ki kivánják terjeszteni. Itt azonban egy problémát is fel szeretne vetni. Jelenleg ezekre az energia takarékosságra ösztönző módszerekre is bért használnak fel. A bérszínvonal gazdálkodás adta lehetőségek azonban korlátokat szabnak e módszer teljeskörü bevezetéséhez. Ez pedig azt jelenti, hogy nem tudják teljes mértékben kiaknázni a módszerben rejlő lehetőségeket. A népgazdaságban már van példa arra, hogy az üzemanyag takarékosságot béren kivül ösztönözzék. Pl. a közúti gépjármüvek vezetői részére a norma szerint költségtérítést fizetnek a gazdálkodó szervek és ezáltal ösztönöznek a gépjármüvek üzemanyag normáinak betartására. Ez utóbbi módszer kedvező tapasztalatai alapján fontosnak tartja, hogy más területeken is keressék az energia-takarékosság béren kivüli ösztönzési lehetőségeit. Tudja, hogy a bérezés ma a vásárlóerő és az árukínálat közötti összhang megteremtését is szolgálja az érdekeltség fenntartásán túlmenően. Mégis úgy érzi, hogy az üzemanyag takarókosságra való hatékonyabb ösztönzés indokolttá teszi a béren kivüli ösztönzést, különösen most, amikor a kőolaj jelentős részét devizából kell megvásárolnia a népgazdaságnak. Példákkal próbálta szemléltetni, hogy egy gazdálkodó egység mit tehet belső tartalékainak feltárásában, a maguk sajátosságainak megfelelően kell, hogy lefordítsák "üzemi nyelvre" a párt Központi Bizottsága, a kormány gazdaságpolitikai elvárásait. A MAHART-ot is érintik azok a változások, amelyek a belső piaci helyzetben létrejöttek az elmúlt hónapokban. A beruházások visszafogásával, a gazdálkodó egységek szigorúbb költséggazdálkodásával egyidejűleg csökken az olyan külső megrendelések száma, amelyek a szabad ipari kapacitásuk hasznosítását lehetővé tették korábban. Az elmúlt időszakban mint sok más gazdálkodó egység, szinte válogathattak a különböző megrendelések között. A helyzet ma megfordult, nekik kell felkeresni a megrendelőket, ajánlatokat adni, keresni a módját, hogy üzletet köthessenek. Ez ma még új feladat, azonban az már most is érzékelhető, hogy ebben a helyzetben egyre fontosabb a gyorsaság, rugalmasság, a bürokrácia-mentes ügyintézés, a vállalkozás.