MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982
52. ő. e. 1982. október 13. (98-160. o.) - 1. A KISZ-szervezetek ifjúság körében végzett világnézeti nevelőmunkájának tapasztalatai a megyében, feladatok. Jelentés: 101-112 - Szóbeli kiegészítés: 117-124
és negativ is. Az, hogy ezek kinél mit váltanak ki abban döntő szerepe van annak, hogy az adott fiatalnak milyen az általános, szakmai, politikai műveltsége, milyen az alkata, egyénisége, Davasolja, hogy a pártszervek, és a KISZ-szervezetek, állami, társadalmi és tömegszervezetek feladatai mellett utaljanak az adott vezető /gazdasági, mozgalmi, illetve intézményi vezető/ felelősségére is. Néhány példát kiemel a saját területéről. Az ipari szövetkezetekben dolgozó fiatalokat is nehéz összefogni, és neheziti a helyzetet a telepek szétszórtsága, a bejáró dolgozók, a Gyes-en lévők száma magas. Megitélése szerint visszahúzó erőként jelentkezik és csökkenti a fiatalok aktivitását a megnövekedett utazási költség is. Ezért is hangsúlyozza, ha lehetőség van rá, egy adott településen belül kell összefogni a fiatalokat, függetlenül attól, hogy milyen ágazatban, szektorban tevékenykednek. Meghatározónak tartja azt is, hogy az adott egység vezetője milyen példát mutat a maga területén. Milyen az érdeklődése a fiatalok tevékenysége iránt, részt vesz-e a különböző ifjúsági rendezvényeken. Vannak e téren jó és rossz példák egyaránt. Pl. Barcs ipari szövetkezetüknél munkaidőn kivül tartott MHSZ lövészversenyen 72 fiatal jelent meg, ezen túlmenően az elnök, a főkönyvelő, műszaki vezető is részt vett, sőt még a megyei szerv is képviseltette magát. Ez jó hatással van a munkavégzésre is, érzi a fiatal, hogy szükség van rájuk, és számítanak munkájukra. Értelmes célokat tüzünk ki, akkor a fiatal szivesen vállalkozik még a plusz munkára is. Az előtte szólók is utaltak arra, hogy a fiatalok körében úrrá lett a trágárság. Ma már oda jutottunk, hogy a TV, a szinhóz, a film műsorában is divattá vált a trágárság, az erőszakos cselekmények tömege. Azt elismeri, hogy ennek egy része reális, és az őszinteség szintjén van. De kérdezi, hogy ennek módja, formája, mértéke, helye és aránya indokolt-e ilyen mértékben, ahogy ezzel foglalkozunk. Azt megmondani és megfogalmazni, hogy ki mit tegyen nagyon nehéz, mert különböző körülmények között dolgozunk, az alanyok sem azonosak, eltérő sajátosságokkal rendelkeznek. Ezért úgy érzi, hogy a határozatban meghatározott elvek mindenkire vonatkoznak, ezen túlmenően, mindenkinek magának kell levonni a konzekvenciát, e témával való foglalkozás közös ügyünk kell, hogy legyen. Közösnek kell lenni a felelősségnek is és ha mindenki a maga helyén egy kicsit tudatosabban, igényesebben lép fel, akkor előre tudunk lépni. Náluk is az a tapasztalat, hogy a fiatalok többsége szivesen lemond szabadidejéről azért, hogy tanulhasson, hogy képezhesse magát. Ha a fiatalokat anyagi és erkölcsi vonatkozásban is elismerjük, e téren eredményesebb munkát lehet kifejteni. Elsősorban az utánpótlásnál is a fiatalok jöhetnek számitásba. A megyében néhány szövetkezetnél sikerült fiatal, vagy középkorú vezetőt beállitani, aki maga köré tudja vonni a fiatalokat, a hasonló felfogású, mentalitású embereket. Ez magával hozza a jó irányú kibontakozást. Ahol ez nem történt meg, ott van egyfajta tespedtség, fásultság, kivárás, majdcsak lesz valami. Ez visszafogja a termelő és a mozgalmi munkát egyaránt. Vastagon aláhúzza, hogy a vezetők felelőssége, akik beleszólhatnak a kiválasztásba, és azzal, hogy meggyőz, bátorit, értékel, ha kell, fegyelmez, elengedhetetlen és ezt kell a jövőben még jobban elősegíteni. Mivel a világnézet sem alakul ki a születésnél, hanem folyamatosan a sokféle hatás következtében. Ennek a folyamatnak vannak eseményei, területei, és szerinte a KISZ-szervezetek mellett, akiknek a feladataira utal az anyag is, ne feledkezzünk meg az vezetők felelősségéről sem. a