MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

52. ő. e. 1982. október 13. (98-160. o.) - 1. A KISZ-szervezetek ifjúság körében végzett világnézeti nevelőmunkájának tapasztalatai a megyében, feladatok. Jelentés: 101-112 - Szóbeli kiegészítés: 117-124

A jelentés reálisan értékeli a helyzetet, a gondokra, tennivalókra utal, az eddig elhangzottak figyelembevételével javasolja elfogadását. Vizeli Istvánné elvtársnő

, a megyei pártbizottság tagja, /vb-tag/, a Pamutfonóip.V. pb-titkára: Az anyag és a kiegészitő reálisan tárta fel a meglévő hibákat, hiányosságokat és értékelte az eddig elért eredményeket is. Az Írásos anyaggal, a szóbeli kiegészitővel, a határozat tervezettel egyetért, és elfogadásra javasolja. Néhány kérdésben szeretné az irásos anyagot alátámasztani, illetve véleményét elmondani azokról a gondokról, melyek szerinte nagyban befolyásolják a fiatalok körében végzett nevelő munkát. A mai pártbizottsági ülésen egy nagyon fontos kérdést tárgyalunk, mert a KISZ-nek az ifjúság körében végzett világnézeti nevelőmunkája a párt számára egy nagyon lényeges kérdés. Az ifjúság a jövő, az utánpótlás, az, hogy kiknek és milyen fiataloknak adjuk át a stafétabotot, az nagyban rajtunk múlik, rajtunk felnőtteken, a szülőkön és nem kevésbé a párt minden egyes tagján. Igaz, hogy az ifjúságról való gondoskodás, az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye. Fontos szerepe van ebben az iskolának, a munkahelynek, a társadalmi szerveknek, de sokat tehet maga az ifjúsági szövetség is. Hogy mit tettek és milyen eredménnyel, ezt a beszámoló és a szóbeli kiegészitő tükrözi. Azonban nem lehet elválasztani, hogy mit tett a KISZ, mit az iskola, mit a család, mivel mindegyik hatás együttesen alakitja a fiatal személyiségét, világnézetét. Néhány szóban a család szerepéről szeretne szólni, mivel úgy tartja, hogy továbbra is a fő felelősség a családé kell, hogy legyen. Felteszi a kérdést, mi kommunista szülők mindent megteszünk-e gyermekeink szocialista neveléséért, felkészitjük-e megfelelően az ébtre gyermekeinket, vagy a "nagy jót akarásunkkal" nem tesszük -e tönkre saját gyermekeinket. Azzal, hogy mindent sokszor erőnkön felül is megadunk számukra, és még a legkisebb kötelességek teljesitését sem várjuk el tőlük. Ez pedig előbb utóbb természetessé válik számukra, néhányukat pedig követelőzővé tesz. Aztán amikor kikerülnek a nagybetűs életbe, dolgozni kezdenek, családot alapitanak, házat, vagy lakást szeretnének, napi bevásárlásokat végeznek, a megszokottnál nehezebb körülményekkel találják magukat szembe. Az élet figyelmezteti őket, hogy takarékosabban kell berendezkedni, amelyre nem volt felkészülve. Az élet nem ismerete, szükségletek, a lehetőségek helytelen megitélése különböző megnyilvánulásokat váltanak ki a fiatalokból, amely a politikai életükre, aktivitásukra is rányomja bélyegét. Egyesek elégedetlenek lesznek, minden eredményt lekicsinyelnek, hosszú időnek tartják, mig a szamukra elfogadható egzisztenciális helyzetbe kerülnek. Mások közömbössé és érdektelenné válnak. Mi pedig biráljuk a KISZ-t, hogy nem jó módszerekkel dolgozik, nem vonzó a szervezeti életük, mert ezeket a fiatalokat mind nehezebben tudja megnyerni a maga számára. Ez igy van, de erről úgy érzi mindnyájan együtt tehetünk. A KISZ a saját területén folytassa a rétegpolitikáját, rendezvényeit, mivel minden réteggel differenciáltan kell foglalkozni, amelyet szerinte jól végeznek. Ifjúságunk ma képzettebb, tanultabb, mint a maga idejében a hasonló korú nemzedék volt, de egyben emberileg érzékenyebbek, kiváncsibbak ós néha vitatkozóbbak is. De őszinte, nyilt beszédre, bizalomra az ifjúság is bizalommal és nyilt közeledéssel válaszol.