MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

52. ő. e. 1982. október 13. (98-160. o.) - 1. A KISZ-szervezetek ifjúság körében végzett világnézeti nevelőmunkájának tapasztalatai a megyében, feladatok. Jelentés: 101-112 - Szóbeli kiegészítés: 117-124

4 A megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztálya raegbizása alapján az elmúlt tanévben az oktatás irányitás, a felügyelet, az általános és a középfokú oktatási intézményekben széleskörű felmérést, és megfigyelést végzett. Ez feldolgozásra került, ezt az öszszegezést is figyelembe véve a 14-18 éves korú, a középfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalokra vonatkozóan szeretne néhány megjegyzést tenni. Nem a jelentéssel vitatkozva, inkább annak néhány megállapítását alátámasztani, vagy kiegésziteni abból kiidnulva, hogy a világnézeti nevelés minden középfokú oktatási intézmény alapvető elsőrendű feladata. Ugyanakkor sajnos azt tapasztaljuk, pl. az érettségi vizsgák anyagai alapján, az eredmények az általában pozitiv kép mellett, hogy igen sok a javitani való, a tennivaló nemcsak a nevelési, de az oktatási vonalon is. Érdekes kérdés volt a vizsgálat során, kinek, minek milyen a hatása a fiatalokra? És hogy az egyes tényezők milyen mértékben formálnak. Milyen mértékben befolyásolják a fiatalok világnézetét. A jelentés első fejezete bevezető bekezdése azt mondja: "A fiatalok világképét, gondolkodását, magatartását döntően a szocializmus épitésének objektiv valósága, az erre hivatott állami, társadalmi intézmények tudatos nevelő munkája formálja." Ezzel a megállapítással egyetért, azonban mégis oda kell figyelnünk arra, hogy sokkal bonyolultabb és összetettebb a hatások forrása. Pl. a megkérdezett IV. osztályos középiskolai és 3. évfolyamos szakmunkástanulók véleménye szerint az egyik legjelentősebb formáló tényező a napilapok, a TV és a rádió. Oelentősen formál az utca, a lakóhely, ugyanakkor elgondolkoztató, hogy az osztályfőnöki óráknak a megkérdezettek 41 % -a szerint nincs jelentős világnézetet formáló hatása. Sajnos, a KISZ foglalkozásokra is nemleges választ ad a tanulók közel 1/3-a. Nem sokkal hízelgőbb az sem, hogy a család, a családi beszélgetések a tanulók alig több mint 5o %-a szerint játszik jelentős szerepet. Valamelyest kedvezőbb a kép, amit a tanitási óráról vallanak. Ezek ugyanis 28 % szerint jelentősen, 70 százalék szerint részben formálják a tanulok világnézetét. Ezen számoknál figyelembe kell venni, mint minden ilyen jellegű felmérésnél a hibaszázalékot. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy összefogott, minden felelős tényező egyirányú tevékenységére nagyobb felelősségű, céltudatosabb munkájára van szükség a további előrelépéshez, és a felelősséget nem hárithatjuk egymásra. Az oktatási intézményeknek, a KISZ szervezeteknek ellensúlyozni kell tudni az utca negativ hatását. Dó lenne, ha a hirközlő eszközöknél ezt nem kellene soha tenni, pedig sajnos nem kivételes, hogy ezt is magyarázni, értelmezni kell. Pedagógusainknak jobban kell figyelni ezekre a tanulói véleményekre, egész tevékenységükben. Dobban kell ismerni a fiatalok személyiségét, mert csak igy lehet ténylegesen eredményt elérni. Hatékonyabbá kell tenni az osztályfőnöki órákat, és minden nevelőnek sokkal jobban kell keresni szaktárgyában a világnézeti vonatkozásokat, a felvetődő kérdésekre helyes, marxista feleletet adni. Nagyon jelentős eredménynek tartja a jelentéssel azonosan itólve meg a helyzetet, hogy a fiatalság munkához való viszonyát, amely a kivülről jövő sok kritikai megjegyzés ellenére összességében jó. Szabad legyen ezzel kapcsolatban is az előbb emiitett körben megkérdezett fiatalokra hivatkozni. 83,5 százalékuk részben, vagy teljesen egyetért azzal, hogy az egyes ember munkája is szükséges a társadalom fejlődéséhez. Pozitiv, hogy több, mint 3/4 részük szükségesnek tartja nemcsak a pontos munkavégzést, hanem azt is. hogy szóvá kell tenni