MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1981

49. ő. e. 1981. április 8. (2-91. o.) - 2. Az 1980. évi beszámoló taggyűlések politikai tapasztalatai. Jelentés: 56-67

t\"~ 12 helyezi; a f©ágazatot: Így az állattenyésztést és a növénytermesztést viszont elhanyagolja. Az igaz, hogy a mezőgazdasági tevékenység egyre inkább iparszerüvé, magas szintűvé válik. Ennek azonban mindenekelőtt búzában, kukoricában, lenben és egyéb termékekben kell kifejezésre jutnia. Ez a fő és alapvető dolog, enélkül nem tudunk boldogulni az elkövetkezendő időben. Meg kell termelni az ország kenyérgabona-szükségletét, A szocialista országokhoz viszonyítva mi húsból a dupláját termeljük annak, mint amit elfogyasztunk, A hus nagyon jó exportcikk, még akkor is, ha időnként a Húskombinátnak pl, árproblémák miatt vannak is értékesítési gondjai, mivel drágábban szeretné eladni a termékeit. Az utóbbi időben e téren is javulás tapasztalható. Hangsúlyozom, e témára vonatkozó régi határozatunk jó, következetes végrehajtását kell szorgalmaznunk. Ott, ahol a nézetek, a gyakorlat torzul, ott kell ellene föllépni. Azokra a melléküzemágakra, melyek segítik a főágazati tevékenységet, javitja a foglalkoztatottságot, a megtartóképességet erősitik, szükség van, de nem szabad elhanyagolni a főágazatot. Kérem a pártbizottságot, ebben erősítsen bennünket és igy értelmezzük a melléküzemági tevékenységgel kapcsolatos kérdéskört. Valóban tapasztalható olyan negatívum, a mezőgazdasággal kapcsolatban, amit Biczó elvtárs mondott. Létrehoztunk egy-egy telepet, amit ma már nem tudunk használni. Ez több okra vezethető vissza. Van, ahol akkoriban nem lehetett átgondolni, hogy azt hova telepítsük, megvannak-e hozzá a föltételek, A forradalmi átalakulás ilyesmivel is jár, de utólag a történelem igazolt bennünket, hogy meg kellett csinálni még akkor is, ha néhány istállót helytelenül telepitettünk. Azt is tudomásul kell venni, hogy 1960 óta eltelt 20 év, és ezek a szerfás, régi szaktelepek tönkrementek, hiszen már akkor sem voltak valami, korszerűek, mert több helyen szükségmegoldásokat alkalmaztak, melyeket át kellett alakítani. Összességében nézve jó hatású volt ez a magyar mezőgazdaság fejlődésére, A magyar mezőgazdaságnak nincs szégyenkeznivalója, de elbizakodottságra azért nincs okunk. Hisz tudjuk, több szövetkezetünkben milyen komoly gondok vannak, és hanyagságok is előfordulnak. Ahol ezt tapasztaljuk, ott föl kell lépni és rendet kell teremteni, ha szükséges, a kádereket is ki kell cserélni. Pl, Tótujfalui tsz, ahol az uj elnök rádöbbent arra, hogy milyen komoly problémák vannak a tsz-nél, és hogy a sorokat rendezni kell mielőbb. Az nem megy, hogy a hanyag vezetésnek adjunk oda milliókat. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a jól gazdálkodó vezetők kezébe is kevesebbet tudunk adni, mint amennyit szeretnénk. Gondoljunk csak arra, hogy mi rothad el sok területen, és milyen sokat jelentene, ha ezeket megfognánk. Ha szabad azt mondani, magunkhoz mérjük magunkat, véletlenül se a lengyelekhez, mert az nagyon rossz dolog lenne. De itt szeretném megemlíteni, hogy ne a lengyel népet, a munkásosztályt, a parasztságot hibáztassuk, - meg kell mondani, hogy a kialakult helyzet oka a lengyel vezetés, sajnos elsősorban a pártvezetés. Ha helyes