MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1980

46. ő. e. 1980. július 2. (117-215. o.) - 1. A központi bizottság 1980. június 24-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 118-155

/ry 18 A különutas politika végleges mórlegét még korai lenne megvonni, de mind nyilvánvalóbb, hogy az eredeti elképzelés zsákutcába jutott. Ez Cartert, Begint ós Szadatot egyaránt nehéz helyzetbe hozta, fokozta belpolitikai gondjaikat, növelte elszigeteltségüket az arab világban. Ezért különböző kísérleteket tesznek a siker látszatának, az egyiptomi-izraeli tárgyalások lehetőségének megőrzésére, a sziriai rendszer, a palesztinai ellenállás belső bomlasztására, Oordánia és Irak megnyerésére. Az elszenvedett kudarcok hatására a Közel-Keleten is megnövekedett az amerikai politika agresszivitása. Ez fogalmazódott meg Carter elnök közel-keleti doktrínájában, amely a térséget az amerikai érdekek létfontosságú övezetévé nyilvánította, s kilátásba helyezte a katonai erő alkalmazását is ezen érdekek védelmében. Az Egyesült Államok, Izrael ós Egyiptom törekvéseivel szemben erősödött az arab szolidaritás, s bár abban sok a formális elem, szerepét nem lehet alábecsülni. Részben a palesztin kérdés, de főként Oeruzsólem miatt az Egyesült Államok még Szaúd-Arábiát sem tudta rávenni az egyiptomi-izraeli különbéke támogatására. Az Elutasítás és Szilárdság Frontjában tömörülő haladó, antiimperialista arab rendszerek és a Palesztinai Felszabaditási Szervezet erősitik a politikai és katonai együttműködést, s a kapcsolatok fejlesztésére törekszenek a Szovjetunióval. Komoly szerepe volt a Szilárdság Frontjának abban is, hogy az iszlám országok legutóbbi külügyminiszteri értekezletén az arab népek ügyének támogatása, az amerikai-izraeli politika elitélése került előtérbe. Az Egyesült Államok közel-keleti politikáját az európai tőkés országok sajátos érdekeiből fakadó önálló törekvósek is keresztezik. A közel-keleti olajra jobban rászoruló Franciaország, és más államok rugalmasabb, az arab szempontokat jobban figyelembe vevő megoldást szorgalmaznak. Az Egyesült Államoktól eltérő álláspontjuk elsősorban a palesztin kérdésben jut nyiltan kifejezésre, ezt