MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1979

43. ő. e. 1979. április 19. (2-160. o.) - 2. Az építő- és építőanyag-ipar, valamint a lakásépítés helyzete, és a továbbfejlesztés feladatai a megyében a központi bizottság 1978. október 12-i határozata alapján. Jelentés: 46-62

2~? 10 átadottakhoz képest egyre nőtt a megkezdett épitmények száma, emelkedett a befejezetlen beruházások volumene. Főképpen a magasépítés területen tapasztalható, hogy egyes szervezetek /pl. SÁÉV/ nem teljesitik határidőre és megfelelő minőségben a szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Általában tul hosszú a létesitmények megvalósitási ideje. Ezen a téren csak a panelból épitett lakások jelentenek kivételt, amelyeknél az utóbbi 2-3 évben a kivitelezési idő csökkent. Az ágazat létszámhelyzete ellentmondásosan alakult. Az 1970óta eltelt nyolc évben az épitő- és épitőanyagiparban dolgozók száma 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül az épitőanyagiparban és a magasépitésben a létszám 9-12 százalékkal csökkent, a mélyépítésben viszont közel kétszeresére emelkedett. A magasépítő szervezetekben dolgozók számának csökkenése az utóbbi három évben mérséklődött, sőt az állami vállalatoknak a létszám fogyását 1977-78-ban sikerült megállítani. Az ágazat ossz létszámának kismértékű emelkedése mellett erőteljesen nőtt az ágazaton kivül tevékenykedő házilagos szervezetekben dolgozók száma. Ez utóbbi folyamat a korbbinál lassúbb ütemben, napjainkban is tart. Az ágazat létszámának összetétele összességében pozitív irányban fejlődött. Javult a fizikai létszámarány és 1978-ban elérte a 82 százalékot. A teljesítménybérben foglalkoztatottak aránya is kedvezőnek tekinthető, mert 1978-ban 80 százalék volt. A fizikai dolgozók szakmai felkészültsége emelkedett. A szakmunkások száma 1970 és 1978 között 24 százalékkal nőtt, arányuk pedig 46-ról 55 százalékra alakult. A magasépítő szervezeteknél a szakmunkás arány az átlagosnál kedvezőbb, 63 százalék. Ennek ellenére a befejező munkák végzéséhez kevés szakmunkás áll rendelkezésre. Az ágazatban dolgozó felsőfokú végzettségű szakemberek száma az 1970 évi 139-ről 1978-ra 321 főre növekedett. A megyében 1000 építőipari dolgozóra 27 fő egyetemi és főiskolai végzettségű szakember jut. Számuk és arányuk azonban elmarad a növekvő követelményektől. A szakmunkás ellátottság pozitiv irányú változását elsősorban az ipari tanulók számának növekedése, képzésük személyi és tárgyi feltételeinek javulása eredményezte. Az utóbbi években azonban a vállalatok már nem tudják a szükséges számú ipari tanulót beiskolázni. Ebben a demográfiai tényezők mellett az átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörülmények is szerepet játszanak. Az épitő- és épitőanvagipari szervezetek .jövedelmezősége 1970óta javuló tendenciát mutat. A nyereség alakulását tekintve az egyes ágazatok és azon belül a vállalatok és szövetkezetek között nagy szóródás tapasztalható.